Péchy Blanka
| Péchy Blanka | |
 | |
| 1930 körül | |
| Született | Greiner Blanka 1894. szeptember 21.[1] Pécs |
| Elhunyt | 1988. július 6. (93 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa |
|
| Foglalkozása | színész |
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1914) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (42/1-A-14) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1914–1964 |
| Tevékenység | színész |
 | |
| Péchy Blanka aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Péchy Blanka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Péchy Blanka (született Greiner) (Pécs, 1894. szeptember 21.[2] – Budapest, 1988. július 6.[3]) magyar színésznő, előadóművész, író, nyelvművelő, rádiós műsorvezető, a bécsi magyar nagykövetség kulturális attaséja, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, alapítványtévő és a Kazinczy-díj megalapítója, érdemes művész. Díjat nevezett el a róla a Kazinczy-díj alapítvány 1994-ben.
Élete
[szerkesztés]Greiner Blanka néven látta meg a napvilágot Greiner Mór (1861–1915)[4] kereskedő és Sohr Szidónia gyermekeként.[3] Apai nagyszülei Greiner Mayer és Lőwy Anna voltak. 1914-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát,[3] Bajor Gizi évfolyamtársaként. Első szerződése a Vígszínházhoz szólt, melyet két év után a Magyar Színház és a Belvárosi Színház követett. Péchy Blanka kortársai közül kiemelkedett versmondó képességével. Ő volt Ady költészetének egyik első népszerűsítője.
1928-tól 1934-ig a bécsi Max Reinhardt társulatánál szerepelt,[3] majd hazatérése után a főváros szinte összes drámai színházában játszott. 1945 után a Nemzeti Színház tagja. 1948-ban három évre ismét Ausztria fővárosába költözött. A bécsi magyar követség kulturális attaséja, illetve a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója lett.[5] 1952-től újra pesti színházakban játszott. 1956-ban szerepelt a Mese a 12 találatról című filmvígjátékban. Az IMDB szerint összesen 26 filmben szerepelt. [6]1959-ben megkapta a megtisztelő érdemes művész címet. 1962-től a Zeneművészeti Főiskolán a színpadi beszédet tanított.
1964-től, nyugalomba vonulása után vállalt még fellépéseket, ami mellett a Magyar Rádióban nyelvművelő sorozatot indított Beszélni nehéz címmel, amelyet több mint 300 alkalommal sugároztak.[7] 1964-ben SZOT-díjjal jutalmazták. 1942-ben kezdett szépirodalommal foglalkozni, akkor jelent meg első novellája a Magyar Nemzetben. A színpadtól való visszavonulása után elsősorban írói tevékenységet folytatott, s emellett a rádióban folytatta nyelvművelő sorozatát. A művésznő először Magyar Lajos író, újságíró, majd Relle Pál újságíró felesége volt.[8] 1979-ben Győr díszpolgára lett.
1988. július 6-án Budapesten hunyt el. Végső nyugalomra július 15-én helyezték a Kerepesi temetőben.
Filmszerepei
[szerkesztés]Játékfilmek
[szerkesztés]- Apám kicsi alakja (Öreg Princzné, 1980)
- Csak egy telefon (Mariska néni, 1970)
- A múmia közbeszól (Takács mama, 1967)
- Harlekin és szerelmese (1967)
- Édes és keserű (1966)
- És akkor a pasas... (A mama, 1966)
- Fény a redőny mögött (Torday anyja, 1966)
- Iszony (Nagynéni, 1965)
- Megszállottak (1962)
- Fűre lépni szabad (1960)
- Fapados szerelem (1960)
- Rangon alul (1960)
- Alázatosan jelentem (Id. Benedekné, 1959)
- A becsületrombolók (rövid, 1959)
- Gyalog a mennyországba (1959)
- Álmatlan évek (1959)
- Éjfélkor (Ella néni, 1957)
- Mese a 12 találatról (Mama, 1957)
- A 9-es kórterem (Mária, hivatalos beteglátogató, 1955)
- Pax vobiscum (1920)
- Nőstényfarkas (1919)
TV-filmek
[szerkesztés]- Használt koporsó (1979)
- Az ember melegségre vágyik (Löwenstein anyja, 1973)
- Irgalom (Frida néni, 1973)
- Fájó kritika (1965)
- A pékinas lámpása (von Mölder felesége, 1961)
Nyelvőrzési tevékenysége
[szerkesztés]Péchy Blanka 1960-ban díjat hozott létre a szépen beszélő hivatásos előadók jutalmazására. 1986-ban, elhunyt első férje, Magyar Lajos emlékére díjat alapított újságírók számára. 1994-től a Kazinczy-díj alapítvány Péchy Blanka-díjat oszt általános és középiskolai tanárok elismerésére.
Művei
[szerkesztés]- Jászai Mari (Budapest, 1958)
- Regény (önéletrajz, Budapest, 1963)
- Hanglejtés és érthetőség (Fónagy Ivánnal, Budapest, 1965)
- Hűséges hűtlenek (Bulyovszky Lilla életregénye, Budapest, 1969)
- Beszélni nehéz (esszék, Budapest, 1974)
- Este a Dunánál (visszaemlékezések, Budapest, 1977)
Emlékezete
[szerkesztés]Pécsett teret neveztek el róla.[3]
Díjai[9]
[szerkesztés]- Érdemes művész (1959)[3]
- SZOT-díj (1964)
- Győr díszpolgára (1979)
- Aranytoll (1986)
- Erzsébet-díj (1987)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 19.)
- ↑ Születési bejegyzése a pécsi izraelita hitközség születési akv. 96/1894. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
- ↑ a b c d e f Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 82. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ Greiner Mór halotti bejegyzése a pécsi állami halotti akv. 371/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
- ↑ www.mommo.hu. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 3.)
- ↑ Blanka Péchy. IMDb. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
- ↑ www.sulinet.hu, Péchy Blanka
- ↑ Relle Pál és Greiner Blanka házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 656/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
- ↑ PIM.hu
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Zsidó Lexikon, Budapest, 1929
További információk
[szerkesztés]- Péchy Blanka a PORT.hu-n (magyarul)
- Péchy Blanka az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Péchy Blanka az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A Péchy Blanka emlékére alapított Kazinczy alapítvány honlapja
- Fotó Péchy Blanka sírjáról
