Pátkai-víztározó

Pátkai-víztározó
Ország(ok)	Magyarország
Hely	Fejér vármegye
Elsődleges források	Császár-víz, Rovákja-patak
Elsődleges lefolyások	Császár-víz
Felszíni terület	1,3–3,28 km2
Átlagos mélység	0,6–2,9 m
Víztérfogat	0,0008–0,00945 km3
Tszf. magasság	120–123,3 m
Települések	Pátka
Elhelyezkedése
Pátkai-víztározó Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 08″, k. h. 18° 29′ 09″47.268888888889, 18.485833333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátkai-víztározó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Pátkai-víztározó Magyarország egyik legnagyobb mesterséges tava. Területe vízállástól függően 130–328 hektár, vizét a Pátka község mellett folyó Császár-víz és a falun átfolyó Rovákja-patak táplálja. A víztározó 2024 tavaszán leeresztésre került.

Történelem

A Pátkai-víztározó római gátja

A Pátkai víztározó helyén mintegy 2000–4000 évvel ezelőtt természetes tó volt, melynek vizét a pátkai völgytágulatban már a római korban is a Császárvíz-patak duzzasztásával pótolták. Az első tározót a Galerius császár korában zajló vízrendezési munkálatok keretében, a 4. század elején alakították ki. A rómaiak által épített gát a mai napig látható, melyet a helyiek és a szakirodalom Kőrakásként említenek.

A tó duzzasztása a további évszázadokban is fennmaradt, folyt benne haltenyésztés, időszakonként vízimalom is működött.

Török idők alatt a tórendszernek hadászati jelentősége is volt, miután a környék vizeinek kiárasztásával Székesfehérvár körül jelentős mocsári védelmi vonalat hoztak létre.

A tó az évszázadok során többször is kiszáradt, majd a terület 1764-ben történt részleges lecsapolása után egyre zsugorodott, bár a haltenyésztés még tovább is működött, a 19. században a pátkai pontynak hírét még Budapesten is ismerték. A 19. század második felében a tó gyakorlatilag teljesen kiszáradt.

A jelenlegi tározót a Pátkai-tó helyén, az eredeti római gáttól 200 méterrel északra, 1974-ben építették újra. Ez a Velencei-tó vízutánpótlásának szabályozását hivatott biztosítani. Miután a Velencei-tó kritikus vízszintjének emelése révén a Zámolyi-víztározót teljesen leengedték és a Pátkai-víztározóból kezdték el a vizet átvezetni a Velencei-tóba. Már az 1990-es évek elején is jelentkezett olyan mértékű szárazság, amely veszélyeztette a Velencei-tavat, így szükség volt a Pátkai-tározó vizének leengedésére. A helyiek petíciót indítottak a tó megmentése érdekében.

Élővilág

A tó partvonalán nád, zsióka, helyenként keskenylevelű gyékény nő. Az északnyugati partvonal egy kaszálóréttel határos, ahol jellegzetes nyári színfolt az őszi vérfű, de itt honos a védett kisfészkű aszat is. A gátoldalban egy helyen a védett mocsári kosbornak van több száz töves állománya, emellett pár tő agár-, poloskaszagú kosbor és hússzínű ujjaskosbor is színesíti a fajgazdag gyepet.

A tónak gazdag szitakötőfaunája van. A gátakon nagyon sok lepke figyelhető meg, ezek jellemzően a gyakori fajok. A tó két legértékesebb ízeltlábúja az északnyugati kaszálóréten élő sötét és vérfű hangyaboglárka, melyek kizárólagos tápnövénye az őszi vérfű.

Magas vízállás idején a vöröshasú unkának is erős állománya él, egyébként a zöld békák jellemzőek.

A mocsári teknős és a vízisikló a terület két jellegzetes védett hüllője

A nádasban gyakran hűsölnek gímszarvasok, de lakik a tó mentén vaddisznó és róka is. A legértékesebb emlős a fokozottan védett vidra.

Magas vízállás idején a tó északi részén gémtelepek alakulnak ki, vörös és szürke gém, illetve nagy kócsag részvételével, de költ itt törpegém is. Táplálkozni jár ide a kanalasgém, fekete és fehér gólya, kis kócsag, ritkán üstökös gém és bakcsó. Korábban fészkelt a nádasokban bölömbika és nyári lúd is. A nádfoltokban több énekes (nádirigó, cserregő-, énekes-, foltos nádiposzáta, nádi sármány) költ, a gyékényesekben a ritka barkóscinege és fülemülesitke is fészkel, de csak magas vízállás esetén. Ugyancsak magas szintnél költ a búbos vöcsök, a szárcsa és a vízityúk.

Alacsony víznél a tó partvonala és zátonyai a partimadaraké: bíbic, cankók, partfutók, lilék jelennek meg, szórványos vendég a vékonycsőrű víztaposó, kőforgató, igazi ritkaság a vándorpartfutó és a laposcsőrű víztaposó. 2022-ben észlelték először a szigetkéken a fokozottan védett gulipán és gólyatöcs, valamint a kis lile fészkelését.

A tó a sirályok kiemelkedő fontosságú pihenőhelye, a gyakori fajok mellett országos ritkaságok is előfordultak már: dolmányos-, sarki- és jeges sirály. A récefélék közül minden gyakori faj előfordul, a legjellemzőbb a tőkés és a csörgő réce, télen a fütyülő réce. Egyes teleken a víztározó több ezer vagy akár tízezer vadlúd (elsősorban nagy lilik) alvóhelye lehet, köztük olyan fokozottan védett ritkaság is megkerül, mint a vörösnyakú lúd vagy a kis lilik.

A ragadozók közül fészkel itt a barna rétihéja, a ludak nyomában rétisas jár, a sirályok, récék körében télen a vándorsólyom okoz riadalmat. Tavasszal és ősszel előfordul a halászsas.    

Vízhiány

A globális felmelegedésnek köszönhetően az utóbbi években egyre kevesebb a csapadék, valamint nyaranta egyre nagyobb a párolgás okozta vízveszteség. Ez a két tényező jelentősen hozzájárul a víztározó vízkészletének csökkenéséhez és vízminőségének romlásához. Mindezeket tovább súlyosbítják a rossz állapotú csatornák, azt okozva, hogy egyre kevesebb víz jut a Pátkai-víztározóba és ezáltal a Velencei-tóba is. A kevés és rossz minőségű víz miatt a tározó egyre kevésbé alkalmas a Velencei-tó vízutánpótlásának a biztosítására.

• 
  A tározó gátja (a Gál köz közelében) 2024 forró nyarán
• 
  A tározónak a faluközponthoz közel eső része, aszályos időszakban
• 
  Pátkai látkép a víztározó gátjáról

A vízügyi hatóságok elképzelése szerint a probléma megoldása a Pátkai-víztározó elsődleges vízforrásául szolgáló Császár-víz oldalcsatornában történő elvezetése, mely ugyan közvetlen vízutánpótlást jelentene a Velencei-tónak, de a Pátkai-víztározó és az itt lévő gazdag élővilág pusztulását jelentené.

Alternatív megoldás lenne a jelenlegi víztározó állandó méretének csökkentése, annak érdekében, hogy a vízzel fedett terület nagyobb vízmélységet érjen el. A megoldásnak számos előnye lenne. A nagyobb vízmélység hatására javulna a vízminőség, többek között azért, mert nyáron a víz kevésbé melegedne fel, ezen felül kisebb vízfelület esetén nyáron a párolgási felület is kisebb lenne, így mérséklődne a vízveszteség. Az így kialakított terület megfelelő minőségű vizet kínálna a Velencei-tó számára is. A víztározó víz nélkül maradó területén az élővilág átalakulna, de továbbra is képes lenne a villámárvizek felfogására.

Bypass csatorna és a tározó leeresztése

A Pátkai-víztározó töltése 2024 márciusában (a település feletti részen) átvágásra került, ezáltal a  víztározó elsődleges vízforrásául szolgáló Császár-víz átirányításra került a (víztározóval párhuzamos) szivárgó árokba. Ez azt eredményezi, hogy a beérkező víz a tározót kikerülve folyik tovább a Velencei-tó irányába. Egy hónappal később a víztározó teljesen leeresztésre került a víztározó zsilipjének megnyitásával.

Tározó jövője

A tározó leeresztését háttérből irányító politikai szereplők felvázoltak egy megoldást egy kis horgásztóról a Rovákja-patak torkolata alatt. Ezzel a megoldási javaslattal a település számára több szempontból is előnytelen.

Alternatív megoldás a "középső tó" koncepciója lenne, mely a Boros gát és a Kábel gát közötti részen kialakított kis méretű tó lenne. Ez a vízfelület egyrészt közvetlenül megközelíthető lenne a településről (ahol a parkoló, vízparti rendezvényterület, színpad, vizesblokkok is találhatóak), másrészt itt az önkormányzat csónakháza is (mely a víztározó leeresztéséig ingyenes vízisport lehetőséget biztosított a lakók számára).

Galéria

• 
  Nagy lilikek és nyári ludak csapata
• 
  A kemény teleken sem néptelen a tó
• 
  Sirálytömeg
• 
  Magas vízállásnál
• 
  Hajnali életkép
• 
  Gólytöcs a Pátkai-víztározón
• 
  Szürke gém a Pátkai-víztározón

Források

• Kállay István: Pátka. Fejér Megyei Történeti Évkönyv Fejér Megyei Történeti Évkönyv 21. (Székesfehérvár, 1990)
• Pátka. Magyar nagylexikon, XIV. kötet, 2002.
• Codex Pátka
• Vizek és építmények, A Pátkai-tó.
• FEOL: Pátka érdeke másodlagos
• Vízügy: Pátkai-tározó vízállás
• Kovács Gergely Károly: Észak-Mezőföld patakvölgyei
• Kovács Gergely Károly képek a Pátkai-víztározóról
• Udvardi László képek a Pátkai-víztározóról
• Aláírást gyűjtenek a helyiek a Pátkai-víztározóért. (Hozzáférés: 2022. május 12.)
• Zöld Civil Országos Találkozó 2023: A Pátkai-víztározó helyzete és a Velencei-tó problémája