Ugrás a tartalomhoz

Orbán Balázs (író)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról, néprajzi gyűjtőről szól. Hasonló címmel lásd még: Orbán Balázs (egyértelműsítő lap).
Orbán Balázs
Fényképe az 1860-as évekből
Fényképe az 1860-as évekből
Született1829. február 3.
Lengyelfalva
Elhunyt1890. április 19. (61 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségeszékely
Foglalkozásaíró, néprajzi gyűjtő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1871. szeptember 20. – 1875. május 24.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1878. június 29.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1881. december 6. – 1884. május 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1890. április 19.)
IskoláiELTE Állam- és Jogtudományi Kar
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Orbán Balázs témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Orbán Balázs témájú médiaállományokat.

Báró lengyelfalvi Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829. február 3. – Budapest, 1890. április 19.) magyar író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1887).[1]

Élete

[szerkesztés]

Székelyudvarhely mellett, Lengyelfalván született, régi udvarhelyszéki székely családban. Apja, lengyelfalvi báró Orbán János (1779–1871),[2] országgyűlési képviselő, aki a francia háborúk alatt katonatiszt volt, anyja, Knechtel Eugénia (1810–1883).[3] Orbán Balázs emlékiratai szerint félig felvidéki magyar, félig isztambuli olasz (vagy görög) családból származott. Orbán Balázs dédapja, lengyelfalvi Orbán Elek, 1744. november 13-án nyert bárói címet Mária Terézia magyar királynőtől.[4]

Iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, előbb a katolikus, majd – mivel ott ógörögöt, matematikát és történelmet is tanulhatott – a református gimnáziumban, de már 1846 tavaszán elhagyta szülőföldjét. Családjával Konstantinápolyba utazott, a velencei származású – valószínűleg a muzulmánok által megmérgezett – nagyanyja, Foresti Mária örökségének átvételére. Hosszas pereskedés után is csak töredékét kapta meg a mesés vagyonnak, így kitanulta az órásmesterséget.[5] Felhasználva a megmaradt lehetőséget, beutazta a Közel-Keletet. Eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön bejárta a bibliai helyeket, számos erdélyi magyar és román „beduinnal” találkozott, akik a besorozás elől szöktek meg, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Utazás Keleten címmel. Az itt látottak hatására erősen antiklerikális nézeteket tett magáévá, melyeknek több művében is hangot adott.

A Vasárnapi Ujság, 1890/17. számában

Egy nyugati lapból, Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. A török fővárosból egy szabadcsapattal indult haza, azonban Vidinben értesült a szabadságharc bukásáról. Ezután a magyar emigránsokat segítette szállással és munkahellyel. További élete meghatározó élménye volt, hogy Kossuth környezetébe került. Nem térhetett haza, a császári hatóságok ellenségnek tartották. Londonba utazott, ahol Petőfi barátjával, Teleki Sándorral barátkozott össze. Nagy hatással volt rá a Jersey, majd Guernsey szigetén emigrációban élő Victor Hugo, akinek az volt a véleménye róla, hogy „kétszáz Orbán Balázzsal meg tudnám dönteni III. Napóleon császárságát”.[6]

Csak 1859-ben térhetett haza. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy bejárja a Székelyföldet. Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868–1873 között hat kötetben kiadta fő művét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címen.

1872-től élete végéig tagja volt a magyar Országgyűlésnek, 1848-as, függetlenségi programmal az ellenzékhez tartozott. Parlamenti beszédeit is hat kötetben adta ki. Közben az általa kiépített Szejkefürdőn dolgozott: történelmi tanulmányokat írt, sok újságcikket közölt az ellenzéki lapokban.

Élete kalandos, romantikus, mintha egy Jókai-hős lenne. De ez a regény nem íródott meg, habár Jókai székely tárgyú regényei alaptörténetét tőle hallotta először. Ugyanakkor küzdelmes életének voltak árnyoldalai is. Székelyek buktatták ki egy választáskor, nem mindig értették meg a „Csont bárót”. Késői elismerésként, csak 1888-ban lett az Akadémia levelező tagja. Utód nélkül halt meg.

Társasági tagság

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
Bővebben: Orbán Balázs emlékezete
Orbán Balázs síremléke

Egyetlen örökösének magyar, közelebbről a székely népét teszi, de hagyatéka fölött hosszas per keletkezik. Temetésén határozzák el, hogy szobrot érdemel, de erre is egy bő évszázadot, 1995-ig kellett várni. Végrendelete szerint Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyből az utolsó kapu az övé volt.

Székelykeresztúron és Székelyudvarhelyen iskola, utóbbiban egy fotósklub is viseli nevét. Hargita, Kovászna és Maros Megye Tanácsa 2011-ben létrehozta az Orbán Balázs-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek oda, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációjában.[7]

Orbán Balázs-barlang a neve a Vargyas-szoros Természetvédelmi Terület egyik barlangjának.[8]

Származása

[szerkesztés]
Orbán Balázs családfája[9]
br. Orbán Balázs
(Lengyelfalva, 1829. febr. 3–
Budapest, 1890. ápr. 19.)
író, néprajzi gyűjtő 		Apja:
br. lengyelfalvi Orbán János
(Kassamindszent, 1779–
Lengyelfalva, 1871. aug. 24.)
huszárezredes 		Apai nagyapja:
br. Orbán Pál
(1751–1829)
őrnagy 		Apai nagyapai dédapja:
br. Orbán Elek
(Lengyelfalva, 1703–
Harasztos, 1753)
főkirálybiró
Apai nagyapai dédanyja:
bencenci Olasz Krisztina
Apai nagyanyja:
gr. cserneki és tarkői
Dessewffy Klára 		Apai nagyanyai dédapja:
gr. Dessewffy István
alispán
Apai nagyanyai dédanyja:
gecsei Olasz Júlia
Anyja:
Knechtel Eugénia
(Konstantinápoly, 1810–
Szejkefürdő, 1883. dec. 12.) 		Anyai nagyapja:
Knechtel János
bányaszakértő 		Anyai nagyapai dédapja:
n.a.
Anyai nagyapai dédanyja:
n.a.
Anyai nagyanyja:
Foresti Mária 		Anyai nagyanyai dédapja:
n.a.
Anyai nagyanyai dédanyja:
n.a.

Művei

[szerkesztés]
  • Utazás keleten. Kolozsvár, 1861, Hat kötet (Ism. Szépirodalmi Figyelő 31. sz.).
  • A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Pest, 1868-73. Hat kötet (33 önálló s 276 szövegképpel. Ismert. Vasárnapi Ujság 1868. 20. sz. Századok 1869, 1871, 1873, Archaeologiai Értesítő, 1869, A Hon 1868. 290., 295., 296., 300. sz., 1870. 57. sz.).
  • Marosvásárhely szab. kir. város leírása. Pest, 1870 (Különnyomat a Székelyföld IV. kötetéből 3 önálló és 10 szövegképpel)
  • Toroczkó és völgyének ismertetése, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. Pest, 1871 (Különnyomat a Székelyföld V. kötetéből, 5 önálló és 9 szövegképpel)
  • Brassó szab. kir. város leírása történelmi, régészeti és természetrajzi szempontból. Pest, 1873 (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 16 szövegképpel)
  • A bárczasági tíz magyar falu leírása, történelmi és régészeti szempontból. Pest, 1873 (Különnyomat a Székelyföld VI. kötetéből 3 önálló és 14 szövegképpel).
  • Orbán Balázs országgyűlési beszédei 1871-től 1884-ig. Pest, 1875-84. Öt füzet. (Különnyomat az Országgyűlési Naplóból)
  • Kelet tündérvilága vagy Szaif Züliázán szultán. Arab rege. Ali-bey után ford. Kolozsvár, év n. Két rész egy kötetben (Díszkiadásban is 4 kőnyom. képpel)
  • Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam III. A Kisfaludy-társaság megbízásából szerkesztik és kiadják. Kriza János, Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób székelyföldi gyűjtése. Kolozsvár, 1882
  • A székelyek származásáról és intézményeiről. Kolozsvár, 1888 (Értekezések a történ. tud. köréből. XIII. 9.)
  • Törökországról s különösen a nőkről; vál. Steinert Ágota, jegyz. Fodor Pál; Terebess, Budapest, 1999
  • Sztambultól Szejkéig; vál., sajtó alá rend., előszó, jegyz., bibliogr. Balázs Ádám; 3. bőv. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2009
  • Válogatott írások és beszédek; vál., szerk., jegyz. Lövétei Lázár László; Székelyföld Alapítvány, Csíkszereda, 2018 (Székely könyvtár)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ familysearch.org Orbán Balázs gyászjelentése
  2. ↑ familysearch.org Orbán János gyászjelentése
  3. ↑ familysearch.org Orbán Jánosné Knechtel Eugénia gyászjelentése
  4. ↑ A 120 – Magyar Kancelláriai Levéltár – Acta miscellanea – F. 9. – Orbán
  5. ↑ Balogh Péter: Székely életek. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
  6. ↑ Mikó Imre: Orbán Balázs a Székelyföld szerelmese,. Korunk, 1968. július. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
  7. ↑ Átadták az Orbán Balázs-díjakat. [2014. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  8. ↑ Vargyas-szoros Természetvédelmi Terület honlapja. [2010. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  9. ↑ Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája K–O, Tellér Kiadó, Budapest, 1993, 416–418. o. ISBN 963-817-800-0

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Orbán Balázs emlékezete, Budapesti Dávid Ferenc Egyesület, Budapest, 1940
  • Kós Károly: Orbán Balázs, a néprajzkutató, Tudományos Kiadó, Kolozsvár, 1957
  • Orbán Balázs: Torda város és környéke (hasonmás kiadás), Helikon Kiadó, Budapest, 1984, ISBN 9632079000
  • Orbán Balázs: Torda város és környéke, Európa Kiadó, Budapest, 1986, ISBN 9630739534
  • Orbán Balázs örökösei. Válogatott tanulmányok, esszék, naplójegyzetek Orbán Balázs személyéről és életművéről; szerk. Majla Sándor; Ablak, Székelyudvarhely, 1995
  • Orbán Balázs: Székelyföld és Erdély, CD-ROM, Arcanum, Budapest, 2001, ISBN 9639374148
  • Zsigmond Győző: Orbán Balázs idejében és ma. A legnagyobb székely szűkebb szülőföldje történeti néphagyományának összehasonlító vizsgálata; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2001
  • Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból (hasonmás kiadás), Babits Kiadó, Szekszárd, 2002, ISBN 9639272779
  • Orbán Balázs emlékszoba, Lengyelfalva. Kiadatlan fényképek; szerk. Zepeczaner Jenő; Haáz Rezső Múzeum–Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, 2005
  • A legnagyobb székely, Orbán Balázs; szöveg Lőwey Lilla, fotó Váradi Péter Pál; PéterPál, Veszprém, 2009 (Erdély, Székelyföld, 17.)
  • Orbán Balázs, a székely lélek apostola. Tanulmányok, emlékbeszédek, versek; vál., összeáll. Beke Sándor; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2010 (Erdélyi Gondolat művelődési kiskönyvtár)
  • Az idő fényképe. Orbán Balázs és Veress Ferenc nyomán; fotó Fekete Zsolt, szöveg Vida Gábor, Fekete Zsolt; Méry Ratio, Samorín, 2010
  • Kovács Piroska: Orbán Balázs kapui; 2. bőv. kiad.; Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2012
  • A Székelyföld leírása a MEK-en
  • Orbán Balázs török tárgyú írásai a Terebess Ázsia E-Tárban
  • Bolgár Dániel: Orbán Balázs orientalizmusa, videoelőadás az Adatbank Caféban
  • Ismeretterjesztő film Orbán Balázsról
  • Fényképfelvételek Orbán Balázs sírjáról

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orbán_Balázs_(író)&oldid=27084282”