Ugrás a tartalomhoz

Opál

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Opál
Nemesopál
Nemesopál
Általános adatok
KépletSiO2*nH2O
Ásványrendszertani besorolás
OsztályOxidásványok
Alosztály1:2 típusú fém-oxidok
Azonosítás
Megjelenésvaskos, fürtös, gumós formákban
Színváltozatos, általában a fémionok vagy ásványzárványok színezik
Fényüveg-, gyanta- vagy viaszfényű
Törésmutató1,450 + 0,020

–0,080

A mexikói opál értéke akár 1,37 is lehet, de általában 1,42–1,43
Pleokroizmusnincs
Keménység5,5-6,5
Hasadásnincs
Töréskagylós
Olvadáspont1,600 °C
Oldhatóságforró sós vízben
Sűrűség2,09 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Opál témájú médiaállományokat.


Az opál megszilárdult kovasavgél, kémiailag az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztobalit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése görög közvetítéssel (opaliosz) az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik.

Egyéb tulajdonsága

[szerkesztés]

Víztartalma 1 és 21% között változik, leggyakrabban 6-10%; a nemesopál részben rendezett szerkezete miatt a fényt színeire bontja, mely jelenséget opalizálásnak nevezik; a tejopált felépítő domének (ld. szerkezet) a kék fényt szórják legintenzívebben, ezért anyaga kékesfehér színű (opáleszcencia); különböző változatai UV-fény hatására más és más fényben fluoreszkálnak

Szerkezete

[szerkesztés]

Nanométeres átmérőjű krisztallitok építik fel, de anyagában – néhány 100 nm-es méretben jelentkező – másodlagos szerkezet is megfigyelhető, amely változatonként különböző alakú és méretű építőelemekből (doménekből) áll. Víztartalma adszorbeált vagy kapilláris kötésű, de intersticiális vizet is tartalmaz.

Megjelenési formái, genetikája

[szerkesztés]

Vaskos, fürtös, gumós formákban gyakori, de ismert bekérgezésként, átitatásként vagy eres-teléres formákban, valamint más ásványok helyén pszeudomorf kitöltésként is.

Hidrotermális folyamatok révén keletkezik, de biokémiai folyamatok terméke is lehet.

Változatai

[szerkesztés]
tűzopál
Faopál magyarországi lelőhelyről a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumban
  • nemesopálopalizáló és opáleszcens, lehet fehér vagy fekete színű, keresett drágakő,
  • tejopálopáleszcens, tejfehér színű, áttetsző, gyakran kíséri a nemesopált,
  • tűzopál – tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilyenkor girasol (napraforgó) a neve – hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység) vulkáni tufában, külföldön Ausztráliában fordul elő,
  • faopál – opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megörződik, szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek,
  • viaszopál
  • májopál
  • hialit vagy üvegopál – üvegszerű, cseppköves-gömbös kifejlődésű anyag,
  • hidrofán – vízvesztés folytán, repedezetté, átlátszatlanná vált opál.
  • borostyánopál
  • vízopál

Rokon ásványfajok

[szerkesztés]

Érdekességek

[szerkesztés]
  • 2006 novemberében Kisnánán különlegesen nagy, hárommázsás faopált találtak, melynek korát 15 millió évre becsülik. A leletet a Természettudományi Múzeumba szállították.[1]
  • Az első jelentős opálbányát a világon az egykori Magyarországon, a Kassától 35 km-re eső Vörösvágás vagy Veresvágás (Červenica) melletti Dubníkban létesítették.[2] Jelenleg a szlovákiai opálbányák részét képezi.[3]
  • A Föld egyik legnagyobb opálmezője az ausztráliai Coober Pedy városa mellett húzódik. A közel száz éve tartó bányászat során negyedmillió bányaüreget vájtak a környéken.
  • A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) spektroszkópiai vizsgálatok alapján opált fedezett fel a Marson. A rétegek mintegy 2 milliárd évesek. Ezzel kitolták a víz jelenlétét a Mars középidőszakára.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Három közel fél tonnás opált találtak Mátraalján. Szegedi Tudományegyetem - Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.)
  2. RONDEAU et al. (2004. október 1.). „Opals from Slovakia ("Hungarian" opals): a re-assessment of the conditions of formation” (angol nyelven). European Journal of Mineralogy - E. Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung Science Publishers 16 (5), 789-799. o. DOI:10.1127/0935-1221/2004/0016-0789. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.) 
  3. https://www.opalovebane.com/?lang=hu
  4. NASA/Jet Propulsion Laboratory (2008, October 29). NASA Orbiter Reveals Details Of A Wetter Mars. ScienceDaily. Hozzáférés ideje: September 20, 2010
Commons:Category:Opal
A Wikimédia Commons tartalmaz Opál témájú médiaállományokat.