Olasz veréb
Olasz veréb | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Sebezhető | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Passer italiae (Vieillot, 1817) | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Olasz veréb témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz veréb témájú médiaállományokat és Olasz veréb témájú kategóriát. |
Az olasz veréb (Passer italiae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj. Egyes korábbi rendszerezések a házi veréb alfajának tartották, más vélekedések szerint a házi veréb és a berki veréb hibridje lehet.
Újabban egyre többen tekintik önálló fajnak, többek közt a Glenn-Peter Sætre és munkatársai által a Molecular Ecology című folyóiratban 2011-ben publikált DNS-vizsgálatok alapján, melyek egyébként a hibrid eredetre vonatkozó feltételezést támasztották alá.[1] Érdekes adat, hogy a faj mitokondriális DNS-e ugyanakkor igen közeli rokonságot jelez a házi verébbel.[2][3]
Előfordulása
[szerkesztés]Elsősorban Olaszországban és Dél-Európa más területein él, Korzikától Svájcon át Szlovéniáig, fészkelési területe mindössze keskeny sávban mutat átfedést a házi veréb elterjedési területével. Máltán és Krétán, illetve a mediterrán szigetvilágban átmeneti alakok is előfordulnak. Világállományát 5 és 10 millió közöttire becsülik,[4] de állománya a házi verébhez hasonlóan 1990 óta csökkenést mutat.
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon 2008-ban bizonyították az előfordulását, a faj első hazai megfigyelése Pécsett történt 2008. március 9-én.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Megjelenése a legtöbb tekintetben átmenetet képez a házi veréb és a berki veréb között, mindkettőhöz sok mindenben hasonlít. Hossza 14-16 centiméter, farokhossza 5-6 centiméter. A hímek a berki veréb hímjeihez hasonlóan csokoládébarna fejtetejűek, és arcuk is hasonlóképpen fehéres, de fekete torokfoltjuk a berki verébtől eltérően nem nyúlik le a testaljukra és oldalukra, hanem jóval kisebb, nagyjából akkora kiterjedésű, mint a házi veréb hímjénél, és határozott kontraszttal válik el testaljuk világos színétől. A tojókat viszont nehéz megkülönböztetni rokon fajok – elsősorban a házi veréb – tojóitól; mindkét nemnél hiányzik a testoldal sötét csíkozottsága, ami a berki veréb jellemző sajátossága. Irodalmi adatok szerint elvétve albinizmus és leucizmus is előfordul a fajnál.[6]
Életmódja
[szerkesztés]Magevő, nem vonuló, de kisebb mértékű kóborlásra hajlamos. Viselkedése meglehetősen hasonlít a házi veréb életmódjára, ahhoz hasonlóan a környezetszennyezés biológiai indikátorfajának is tekintik.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2015. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 22.)
- ↑ [Allende, L.M.; Rubio, I.; Ruíz-del-Valle, V. et al (2001): "The Old World sparrows (genus Passer) phylogeography and their relative abundance of nuclear mtDNA pseudogenes" (PDF). Journal of Molecular Evolution 53 (2): 144–154. PMID 11479685. https://web.archive.org/web/20110721034443/http://chopo.pntic.mec.es/~biolmol/publicaciones/Passer.pdf.]
- ↑ Archivált másolat. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 22.)
- ↑ [Dinetti, Marco (2008). "I passeri Passer spp.: da "problematici" a specie di interesse conservazionistico". Avocetta 32: 61–68. http://www.ciso-coi.org/avoxvol32.htm Archiválva 2010. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.]
- ↑ Archivált másolat. [2012. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 22.)
- ↑ [1]
- ↑ [Gragnaniello, S.; Fulgione, D.; Milone, M. et al. (2001): "Sparrows as Possible Heavy-Metal Biomonitors of Polluted Environments". Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology 66 (6): 719–726. DOI:10.1007/s001280068. PMID 11353373.]