Nyugdíj

Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Főosztály, Fiumei út, Budapest, VIII. kerület

A nyugdíj az a járadék, amelyet egy ország – általában időskorú – polgárai alanyi, tehát nem rászorultsági alapon kapnak. Összege függ a szolgálati időtől, azaz a munkával (jövedelemszerzéssel) töltött évek számától és a korábbi jövedelemtől.

A nyugdíj tulajdonképpen a biztosítás egyik formája, de míg egy hagyományos életbiztosítás esetén a biztosított részletekben fizeti meg a szolgáltatás díját és valamely esemény bekövetkeztekor jut hozzá a biztosítási összeghez, itt ez éppen fordítva történik: amikor eléri a nyugdíjkorhatárt letesz egy nagyobb összeget, amelyet aztán annuitás formájában kap vissza.^[forrás?] Ez a nagyobb összeg gyakran képletes, csak jogosultság formájában létezik, nincs összegszerűsítve.

Nyugdíjrendszerek

A különböző nyugdíjrendszerek egy meghatározott modell szerint kialakított rendszer, amely biztosítja a nyugdíjkorhatár elérése után a korábbi munkavállalók rendszeres pénzbeli ellátását, megélhetést nyújtva.

Ezeknek a rendszereknek eltérő előnyei, hátrányai vannak, attól függően pl. hogy az állam, vagy üzleti vállalkozások üzemeltetik, korábban felhalmozott tőkefedezet alapú-e, illetve járadék vagy járulék alapú-e.

Állami rendszer

A legtöbb fejlett országban van állami rendszer, nem bízzák teljesen az emberekre, hogy előrelátóan maguk biztosítsák az öregkori megélhetésüket. Ennek okai a következők:

• Kontraszelekció: Az ilyen biztosításokra általában jellemző a kontraszelekció, azaz, hogy csak azok az állampolgárok kötnének nyugdíjbiztosítást, akik – például jó egészségi állapotuk és így hosszú várható nyugdíjkoruk – miatt ebből hasznot remélnek. Ebben az esetben a biztosítónak csökkentenie kell a juttatásokat, ami további szelekcióhoz vezet és így tovább. Ha a nyugdíj kötelező, a probléma nem merül fel.
• Paternalizmus: Az állam úgy gondolja, hogy az állampolgárok nem elég előrelátók, nem tudnak gondoskodni magukról. Ha az állam megmondja mennyit kell megtakarítani, az elégtelen nyugdíj veszélye nem fenyeget.
• Erkölcsi kockázat (en:moral hazard): Még ha az állampolgárok képesek is felmérni jövőbeni jövedelmi igényeiket, hajlamosak a szükségesnél kevesebbet megtakarítani abból kiindulva, hogy majd vész esetén az állam gondoskodik róluk.
• Újraelosztás különböző jövedelmi csoportok között: Ennek okai megegyeznek a még nem nyugdíjas korúak közötti újraelosztással. Konkáv hasznossági függvények esetén a jövedelmi különbségek csökkentése növeli a jólétet.
• Különböző generációk között: Akik ma időskori nyugdíjasok, azok életük legtermékenyebb részét nem ritkán háborús nélkülözésben, illetve a háború utáni újjáépítésben töltötték, aminek gyümölcseit a fiatalabb generációk élvezik. Az újraelosztás ezt hivatott kompenzálni. Egy politikai gazdaságtani érvelés szerint ennek valódi oka az, hogy a gerontokráciára hajló társadalmakban ez a fajta újraelosztás egyszerűen a döntéshozók érdekeit tükrözi.

Finanszírozása

Ahol a nyugdíj az állam feladatai közé tartozik, a nyugdíjrendszer az államháztartás, szűkebben a társadalombiztosítás egyik fő kiadása (a másik az egészségügy). Finanszírozása alapján kétféle lehet:

• A nyugdíjpénztári rendszerben minden egyes munkavállaló saját számlával rendelkezik, ide gyűjti a járulékait és majd innen kapja a nyugdíját. Mivel a megtakarítások névre szólnak, összegük jelentősen függhet a megtakarítási szándéktól, rendszerint örökölhetők a nyugdíj-korhatár előtti elhalálozás esetén, illetve annak sincs elvi akadálya, hogy a nyugdíjból a megtakarító halála után annak özvegye tovább részesüljön. A kezdetekben a nyugdíjrendszerek önkéntes, pénztári alapon működtek. Drámai változást a nagy gazdasági világválság okozott, amikor a nyugdíjpénztári megtakarítások egyik napról a másikra értéktelenné váltak. Ekkor vezették be az Egyesült Államokban a felosztó-kirovó rendszert.
• A felosztó-kirovó rendszer az éppen aktív dolgozók adójellegű járulékaiból finanszírozza az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. Bár ez a rendszer mentes a gazdasági kockázatoktól, legalábbis ami a befektetések elértéktelenedését illeti, nem elhanyagolható politikai kiszámíthatatlansága: a majdani nyugdíj összegét politikai döntések határozzák meg, az egyén csak minimális mértékben tudja a saját nyugdíját, illetve annak összegét befolyásolni. Nem igényel takarékoskodást, fő hátránya, hogy egy ilyen rendszer erősen ki van téve a demográfiai változásoknak: az öregedő népességben megnő az egy aktív keresőre eső nyugdíjasok száma, ami vagy a járulékok növelését, vagy a nyugdíjak reálértékének csökkentését teszi szükségessé. Napjainkban folyik a felosztó-kirovó rendszerek reformja, melynek keretében pénztári elemek kerülnek beépítésre.

A nyugdíjak Magyarországon

Az 1998. január 1-jétől életbe lépett nyugdíjrendszert 3 pillérű rendszernek is szokták nevezni. Három különböző módon kaphat

• Munkáltató által befizetendő nyugdíj járulékon alapuló nyugellátás (másként állami nyugdíj) a korábbi kirovó-befizető-felosztó rendszer folytatásaként. (Ebben a rendszerben az állam garantálta a nyugdíjakat akkor is, ha a folyó nyugdíj járulék befizetések nem fedezték a kifizetendő nyugdíjakat. Ennek oka az volt, hogy a vállalatok, állami cégek finanszírozási gondjait ne a munkavállalók viseljék.)
• Magánnyugdíjpénztárba fizetett nyugdíjjárulék és onnan térített nyugdíj, (2010-ben az állam a saját rendszerébe terelte át a pénztárak tagjait, és 2012. január 1-től tulajdonképpen megszűnt, ez után már csak önkéntes alapon működik tovább)
• Öngondoskodás, azaz nyugdíjcélú megtakarítások (önkéntes nyugdíjpénztár, biztosítás, más adókedvezményes megtakarítás)

Nyugdíjkorhatár

A jelenlegi szabályozás szerint Magyarországon az 1954-ben született személyek a 63. életévük és 183 nap betöltését követően mehetnek legkorábban nyugdíjba (2017, 2018 során), az 1955-ben születettek legkorábban a 64. betöltött életévükkor mehetnek nyugdíjba (2019-ben), az 1956-ban születettek a 64. életévük és 183 nap betöltését követően mehetnek legkorábban nyugdíjba (2020,2021 során), míg az 1957. január elsejét követően született személyek legkorábban a betöltött 65. életévük, azaz legkorábban 2022-től vehetik igénybe a nyugellátást.

Nyugdíjösszeg

Az öregségi nyugdíjak összegének kiszámításakor a következő mértékben alakul a várható nyugdíj havi mértéke. Ennek összege személyenként eltérhet, a törvényekben és egyéb jogszabályokban előírtak szerint. Ha nincs meg a 15 év szolgálati idő, akkor annyiszor 2 százalékkal kell csökkenteni a havi átlagkereset százalékában mért nyugdíj összegét, ahány évvel kevesebb a ténylegesen letöltött szolgálati idő a legkevesebb, 15 év szolgálati viszonynál. (Például 10 év szolgálati viszony esetén 5 évvel kevesebb a szolgálati viszonyban töltött évek száma, tehát: 5 évvel kevesebb szolgálati idő x 2%/év = -10% 43% -10% = 33%, tehát 10 év szolgálati viszony esetén a havi átlagkereset 33%-a járhat nyugdíjként). Ha valaki eléri a nyugdíj korhatárt, de továbbra is munkaviszonyban marad, akkor 30 naponként 0,5%, évente 6 százalékkal emeli a várható nyugdíjának összegét.

A szociális ellátásokhoz és a közmunkabérhez hasonlóan az időskori és egyéb nyugdíjszerű járadékok összege mérsékelt ütemű korrelációval követi az inflációt. A kormány 2001-2010 között az összegek számításánál az infláció mellett felerészben az átlagbér növekedését is figyelembe vette. A nyugdíjak reálértékének csökkenését enyhítő nyugdíjprémiumot és 13. havi nyugdíjat pedig az éves GDP növekedés függvényében hagyja jóvá.

Év	15	16	17	18	19	20	21	22	23	24	25	26	27	28	29	30	31	32	33	34	35	36	37	38	39	40	41	42	43	44	45	46	47	48	49	50>
%	43	45	47	49	51	53	55	57	59	61	63	64	65	66	67	68	69	70	71	72	73	74	75,5	77	78,5	80	82	84	86	88	90	92	94	96	98	100

Statisztika

Öregségi nyugdíjasok megoszlása (2021. január)

A nyugdíjasok számának életkor és nyugdíj összege szerinti megoszlása 2011-ben: táblázat, grafikon.^[forrás?]

Fogalmak

Nyugdíjas

Nyugdíjas az öregségi- vagy rokkantnyugdíj-ellátásban részesülő személy.

Öregségi nyugdíj

Az a nyugdíjösszeg, amely a teljes jogú öregségi nyugdíjra jogosultakat illeti meg. Ennek összegét évente jogszabályban állapítják meg.

Öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betöltött egy jogszabályban meghatározott életkort, és rendelkezik a szintén jogszabályban meghatározott szolgálati idővel.

Az öregségi nyugdíjnak egy típusa van, korábbi nevén öregségi teljes nyugdíj. A korábbi öt típus – az első kivételével – megszűnt:

• öregségi teljes nyugdíj,
• öregségi résznyugdíj,
• előrehozott öregségi nyugdíj,
• csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj – 2012. január 1-jével megszűnt
• korkedvezményes öregségi nyugdíj.

Rokkantnyugdíjas

Rokkantsági nyugellátásban részesülő személy. A rokkantnyugdíjas státusz lehet időszaki és végleges.

Nyugdíjrészletező dokumentum

A Nyugdíjfolyósító Intézet által a nyugellátásban részesülő személy részére évente megküldött dokumentum, amely a nyugdíj összegét részletezi.

Források

• Rosen, Harvey (2004), Public Finance, 7. kiadás, McGraw-Hill

További információk

• Nyugdíjas.lap.hu – linkgyűjtemény

Kapcsolódó szócikkek

• Nyugdíjak Svédországban