Normál nyomtávolság
Nyomtávolság | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A normál nyomtávolság (ismert még mint Stephenson nyomtávolság George Stephenson angol vasúti mérnök neve után, nemzetközi nyomtávolság, UIC nyomtávolság vagy európai nyomtávolság) egy vasúti nyomtávolság, melynél a két sínszél távolsága 1435 mm-re (4 láb, 8 és fél hüvelyk vagy 56,5 hüvelyk) található egymástól.[1][2][3][4][5]
Ez a világon a legnagyobb hosszúságban alkalmazott nyomtávolság, a világ vasútjainak több mint 50%-a 1435 mm-es nyomtávolságú. Továbbá ez a nyomtávolság a leggyakrabban alkalmazott nagysebességű vasúti nyomtávolság is, a világ nagysebességű vasútjával rendelkező 22 ország közül csak Oroszország, Finnország, Portugália, Üzbegisztán és részben Spanyolország alkalmaz ettől szélesebb nyomtávolságot.
Ezt a nyomtávolságot nemcsak a nemzeti vasúttársaságok, hanem számos metró-, és villamos vonal, továbbá több siklóvasút is alkalmazza. Bár ezek legtöbbször szigetüzemként működnek, mégis érdemes a legjobban elterjedt nyomtávolságot választani a későbbi járműbeszerzések megkönnyítése érdekében.
Története
[szerkesztés]A vasúti közlekedés Angliából indult világhódító útjára. Már az első angliai vasútvonalak is ezzel a nyomtávolsággal épültek, majd miután az angliai mozdonygyárak külföldre is értékesítettek mozdonyokat, a frissen megalakuló vasúttársaságok is ezt a nyomtávolságot alkalmazták. miután azonban több ország is saját mozdonygyártásba kezdett, létrejöttek az ettől keskenyebb és szélesebb nyomtávolságok is.
Magyarország
[szerkesztés]Magyarországon is az első vasútvonal Pest és Vác között normál nyomtávolsággal épült ki, majd az ezt követő vasútépítések is ezt a nyomtávolságot alkalmazták. A magyarországi villamos- és metróvonalak, továbbá a budavári sikló is normál nyomtávolsággal épült ki. Az országban az 1435 mm-es nyomtávolságon kívül a gazdasági kisvasutak keskeny nyomtávolsággal, továbbá Záhony környékén Ukrajna közelsége miatt széles vagy fonódott nyomtávolságú vasútvonalak épültek.
Japán
[szerkesztés]Japán vasúthálózata 1067 mm-es nyomtávolsággal épült ki, ám mikor a Sinkanszen megépítésébe fogtak, a japánok is a számukra szélesebb, normál nyomtávolságot választották. Az 1435 mm-es nyomtávolság lehetővé tette, hogy szélesebb, ezáltal nagyobb befogadóképességű szerelvényeket állítsanak üzembe, továbbá a sebességet is megemelhették először 200 km/h-ra, majd később egészen 300 km/h sebességre.
Spanyolország
[szerkesztés]Spanyolország a Franciaországgal való ellenséges viszonya miatt szélesebb, 1668 mm-es nyomtávolságot alkalmazott az országos vasúthálózat kiépítésénél. Ám miután felvették az Európai Unióba és megkezdték az országos nagysebességű vasúthálózat (AVE) kiépítését, a spanyolok is a normál európai nyomtávolságot alkalmazták. Ez a meglévő vasúthálózatukkal azonban nem volt kompatibilis, így a Talgo kifejlesztette a nyomtávváltásra is alkalmas vonatokat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Francesco FALCO: 2007-EE-27010-S. TEN-T Executive Agency, 2012. december 31. [2012. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
- ↑ Japan. Speedrail.ru, 1964. október 1. [2012. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
- ↑ Francesco FALCO: EU support to help convert the Port of Barcelona's rail network to UIC gauge. TEN-T Executive Agency, 2013. január 23. [2013. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
- ↑ Spain: opening of the first standard UIC gauge cross-border corridor between Spain and France. UIC Communications. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
- ↑ Displaceable rolling bogie for railway vehicles. IP.com. [2013. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 20.)
Források
[szerkesztés]- Allen, Geoffrey Freeman. Jane's World Railways, 1987–88. Jane's Information (1987). ISBN 978-0-71060848-2
- Baxter, Bertran. Stone Blocks and Iron Rails (Tramroads), Industrial Archaeology of the British Isles. Newton Abbot: David & Charles (1966). ISBN 978-0-715340-04-2. OCLC 643482298
- Jones, Robin. The Rocket Men. Mortons Media (2013). ISBN 978-1-90912827-9
- Jones, Stephen K. Brunel in South Wales. Stroud: The History Press, 64–65. o. (2009). ISBN 978-0-75244912-8
- The World that Trade Created: Society, Culture, and World Economy, 1400 to the Present. Armonk, NY: M.E. Sharpe (1999). ISBN 978-0-7656-0250-3
- Puffert, Douglas J. Tracks across Continents, Paths through History: The Economic Dynamics of Standardization in Railway Gauge. University of Chicago Press (2009). ISBN 978-0-226-68509-0
- Setti, João Bosco. Brazilian Railroads. Rio de Janeiro: Memória do Trem (2008). ISBN 978-85-8609409-5
- Vaughan, A.. Railwaymen, Politics and Money. London: John Murray (1997). ISBN 978-0-7195-5150-5
- Whishaw, Francis. The Railways of Great Britain and Ireland: Practically Described and Illustrated. London: David & Charles; reprints: Newton Abbot [1842, John Weale] (1969). ISBN 978-0-7153-4786-7
További információk
[szerkesztés]- „The Sydney Morning Herald”, The Sydney Morning Herald , 1892. május 23., 4. oldal (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.) , a discussion of gauge in Australia circa 1892
- „Standard Railway Gauge”, Townsville Bulletin , 1937. október 5., 12. oldal (Hozzáférés: 2014. március 19.) , a discussion of the Roman gauge origin theory.
- Irányelvek 1435 mm nyomtávolságú pályák és ezek állomásainak tervezésére. Budapest: Magyar Államvasutak (1954)
- Vasúti felépítmény. Műszaki útmutató 1435 mm nyomtávolságú pályákra. D 12. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1957)