Népegészségügyi termékadó
A népegészségügyi termékadó (rövidítve: neta), vagy a köznyelvben elterjedt beceneve alapján csipszadó 2011. szeptember 1-je óta hatályos adónem Magyarországon, melyet az állam adóbevételeinek növelésén túl azzal a szándékkal vezettek be, hogy az egészségre káros termékek fogyasztása csökkenjen. Az adót az első belföldi értékesítőnek kell megfizetnie, vagyis Magyarországon előállított termékek esetén a gyártónak, a külföldről importált termékek esetén pedig az importőrnek. Ugyanakkor az adó közvetve beépül a fogyasztói árba, így az áremelkedés révén csökken a kereslet a törvény hatálya alá eső egészségtelen termékekre.
Története
[szerkesztés]Ezt az adót a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény vezette be Magyarországon.
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény 2015. január 1-jei hatállyal módosította a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényt. A 2014. évi módosítás az értelmező rendelkezések közé beemelte az adalékanyag, a gyógynövény, a méz és a gyümölcspárlat meghatározását, megváltoztatta az előrecsomagolt cukrozott készítmény fogalmát, valamint a törvénymódosítás a népegészségügyi termékeadót kiterjesztette az alkoholos italokra – kivéve a gyümölcspárlatokra, a gyomorkeserűkre, a sörökre és a borokra.[1][2]
A népegészségügyi termékadó mértéke 2019-től átlagosan 20 százalékkal emelkedett, egyúttal kiterjesztették a gyümölcspárlatokra és a gyomorkeserűkre.[3] A sörökre és a borokra való kiterjesztését ugyanakkor ezúttal is elmulasztották.[2]
A söröket és a borokat ráadásul a jövedéki adó szempontjából is pozitívan diszkriminálja az adórendszer a többi alkoholos italhoz képest: a legtöbb alkoholos ital jövedéki adóterhe a benne lévő alkoholmennyiség után hektoliterenként 333 385 forint. A sörök esetében azonban a jövedéki adóteher mértéke kisüzemi sörfőzdében előállított sörök esetében hektoliterenként és alkoholfokonként mindössze 810 forint, egyéb sörök esetében pedig 1620 forint. Hasonló a helyzet a borok esetében: a habzóborok jövedéki adóterhe a habzóborok mennyisége után hektoliterenként 16 460 forint, míg a csendes borok után 0 forint.[4]
2019-ben nyilvánosságra került egy kormányzati elképzelés azzal kapcsolatban, hogy szélesebb körben válnának adókötelessé a cukrozott szörpök és egyéb cukrozott üdítők. A terv szerint csak a magas, legalább 75 százalékos gyümölcs- és zöldségtartalmú üdítők mentesültek volna a népegészségügyi termékadó megfizetése alól (az addigi határ 25 százalék volt). Emellett az édesítőszerrel ízesített édes termékekre is ki kívánták vetni a termékadót arra hivatkozva, hogy rászoktatnak az édes íz élvezetére – de a csak édesítőszerrel ízesített termékek esetében az adó mértéke harmada lett volna a cukrozott termékekhez képest. A javaslat több új terméket is be kívánt vonni a népegészségügyi termékadó hatálya alá: így például a 100 grammonként 8 grammnál kevesebb rostot tartalmazó reggelizőpelyhekre, illetve az egyéb cukrozott, kandírozott magvakra és gyümölcsökre is kivetették volna a népegészségügyi termékadót. Az elképzelés akkor nem valósult meg.[5]
2022. július 1-jétől jelentősen változott a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartozó termékek köre az ún. extraprofitadó értelmében. Az alkoholos italok teljesen kikerültek a népegészségügyi termékadó hatálya alól, helyette viszont a jövedéki adójukat jelentősen megemelték, emiatt az alkoholos italok többségének még emelkedik is az adóterhe. Azonban kivetették két új termékkörre is a népegészségügyi termékadót: a csemegékre és az előrecsomagolt édes, sós tésztákra (pl. a müzlikre, a gabonapelyhekre, a kandírozott gyümölcsökre, illetve a töltött tésztákra).[6] Kiterjesztették az édesítőszerrel ízesített termékekre is a népegészségügyi termékadót – de a cukor helyett csak édesítőszerrel ízesített termékek esetében az adó mértéke kisebb lesz, mint a cukrozott termékek esetében. Emellett csak a legalább 50%-os gyümölcs- és zöldségtartalmú üdítők mentesülhetnek a népegészségügyi termékadó megfizetése alól a korábbi 25% helyett, amennyiben cukrot, vagy édesítőszert tartalmaznak.
Mértéke
[szerkesztés]Termék | Adómérték[7][8] | |
---|---|---|
cukrozott üdítők (50% alatti gyümölcstartalom esetén) |
|
310 Ft/l |
|
105 Ft/l | |
|
23 Ft/l | |
|
8 Ft/l | |
energiaitalok |
|
390 Ft/l |
|
65 Ft/l | |
előrecsomagolt cukrozott készítmények |
|
210 Ft/kg |
|
65 Ft/kg | |
|
210 Ft/kg | |
|
65 Ft/kg | |
|
110 Ft/kg | |
|
40 Ft/kg | |
sós snackek, melyek sótartalma 100 grammonként meghaladja az 1 grammot, vagy telített zsírsavtartalma 100 grammonként meghaladja a 2 grammot |
390 Ft/kg | |
ételízesítők, melyek sótartalma 100 grammonként meghaladja az 1 grammot | 390 Ft/kg vagy 390 Ft/l | |
ízesített sörök |
|
33 Ft/l |
|
10 Ft/l | |
alkoholos frissítők |
|
33 Ft/l |
|
10 Ft/l | |
gyümölcsízek |
|
780 Ft/kg |
|
260 Ft/kg | |
gabonapelyhek, kandírozott gyümölcsök |
|
210 Ft/kg |
|
65 Ft/kg | |
Töltött tészták |
|
210 Ft/kg |
|
65 Ft/kg | |
|
210 Ft/kg |
A Magyar Nemzeti Bank javaslatai a népegészségügyi termékadó szabályozásával kapcsolatban
[szerkesztés]A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 330 pontos versenyképességi programjában javasolta a népegészségügyi termékadó mértékének emelését és az érintett termékek körének bővítését. Az MNB kiemeli, hogy az egészségtelen termékek fogyasztása (például: chips, alkohol) károsítja az emberi szervezetet, ami hosszú távon visszaveti a munkatermelékenységet. Az MNB a javaslatát a gyümölcspárlatok további adóztatása kapcsán arra alapozza, hogy – korrigálva a háztartások jövedelmi helyzetével és az alacsonyabb árszínvonallal – Magyarországon jóval olcsóbb az alkohol, mint átlagosan az EU-ban, ezzel összefüggésben a röviditalok fogyasztásának éves mennyisége, valamint az alkoholhoz köthető halálozások aránya jelentősen meghaladja az EU-átlagot. Az Eurostat 2021-ben készült összesítéséből pedig az derül ki, hogy az összes Európai Uniós ország közül Magyarországon a legolcsóbbak az alkoholos italok, ezért is indokolt lenne a népegészségügyi termékadó emelése.[9][10]
Az üdítőitalok esetében az MNB javasolja az egyesült királyságihoz hasonló sávos rendszer bevezetését a cukrozott üdítőkkel kapcsolatban, amely sikeres volt a gyártói receptúrák megváltoztatásában. A magyarországi népegészségügyi termékadó módosítható lenne a brit sávos módszerhez hasonlóan, azonban a két országban tapasztalható eltérő vásárlóerőt és árszínvonalat is figyelembe kívánja venni az MNB javaslata. Az Egyesült Királyságban az üdítőitalok 100 ml-re vetítve 5 gramm cukortartalomig nincs különadó kivetve, majd 5 és 8 gramm között már van különadó, 8 grammtól pedig emelkedik az adó mértéke. Magyarországon csak 8 gramm a sávhatár, az alatt nincs különadó a cukrozott üdítőköz. Emiatt célszerűnek tartja az MNB egy újabb alsó sáv bevezetését, ami az Egyesült Királysághoz hasonlóan alacsonyabb cukortartalom alkalmazására ösztönözheti a gyártókat. 10 ml-re vetítve az 5 és 8 gramm közötti cukortartalmú üdítők különadója literenként 0 forintról 15 forintra, míg a 8 grammtól 15 forintról 30 forintra emelkedne az MNB javaslata szerint.
Az adóteher sávossá alakítását az MNB javaslata szerint érdemes lenne bevezetni az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében is, amit 10, 25 és 50 grammos határokkal lehetne kialakítani. Jelenleg a népegészségügyi termékadó csak 25 gramm hozzáadottcukor-tartalom felett fizetendő, és ezen érték felett az adómérték egységes összegű. Ezért javasolja az MNB az adóteher sávosítását. Az MNB javaslata szerint a különadó mértéke 100 grammra kivetítve 10 és 25 gramm közötti cukortartalom esetén kilogrammonként 0 forintról 80 forintra emelkedne, 25 és 50 gramm között maradna 160 forint, míg 50 grammtól 160 forintról 320 forintra emelkedne. Az MNB érvelése szerint egy ilyen módosítás a gyártók jelentős részét az egészségesebb recept használatára motiválhatná azáltal, hogy termékük ezután a NETA alá kerülne (pl. cukrozott joghurtok esetén), vagy a magasabb kategóriába kerülne át (pl. mogyorókrémek esetén).
Az MNB célszerűnek tartaná továbbá a NETA kiterjesztését a környezetszennyező módon előállított, és kedvezőtlen hosszú távú egészségügyi hatásokkal járó pálmaolaj (pálmazsír) élelmiszeripari felhasználására, valamint a helyben készített magas cukor- vagy sótartalmú termékekre is.[8][11][12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2019. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 3.)
- ↑ a b A szesz növeli a chipsadó-bevételt
- ↑ Megszűnt öt adófajta, de jön a bevándorlási különadó. index.hu. (Hozzáférés: 2018. július 21.)
- ↑ 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról
- ↑ A kormány további "édes" ízeket adóztat meg
- ↑ A kormány szerint egészségtelen a töltött tészta és a müzli, ezért megadóztatja. Szabad Európa Rádió, 2022. május 22.
- ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100103.tv 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról
- ↑ a b MNB: egészséges lenne a "chipsadó" további szigorítása
- ↑ Versenyképességi program 330 pontban
- ↑ Magyarországon a legolcsóbb az alkohol az uniós országok között
- ↑ A népegészségügyi termékadó jellemzői és fejlesztési lehetőségei
- ↑ MNB: hasznos beavatkozás a népegészségügyi termékadó
Források
[szerkesztés]- 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról