Molnár Gyula (zenész)

Molnár Gyula
Életrajzi adatok
Született	1944. január 30. (80 éves) Szeged
Pályafutás
Hangszer	klarinét
Tevékenység	zenész, biológus, ornitológus, természetfotós, természetvédő
Sablon • Wikidata • Segítség

Molnár Gyula (Szeged, 1944. január 30. –) biológus, ornitológus, természetfotós, természetvédő, zenész.

Élete

Iskoláit Szegeden végezte.
Már 10 éves korától érdekelte a zene és a madarak. Klarinétozni, zongorázni tanult. A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium biológia szakkörének, majd az önképzőkörének is elnöke volt. Zenekarokban játszott.
A zene mellett a madarak tanulmányozása lett a fő időtöltése, ezért is választotta az egyetemen a biológia szakot. Már 12 évesen lelkes természetfotós volt, 15 éves korában pedig már megjelent egy rövid cikke és egy fényképe a jégmadárról a Természet Világa c. folyóiratban.

Tevékenysége

A szegedi József Attila Tudomány egyetem biológia-kémia szakán diplomázott. Volt nevelőtanár, tanította is tárgyait. 1983-ban "Summa cum laude" minősítéssel szerezte meg doktori címét.

A Magyar Madártani Egyesület főállású szervező titkára volt, végül 1994 óta a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Biológia Tanszékén adjunktus, jelenleg nyugdíjas c. egyetemi docens.

1964-ben – húszévesen – megalakította saját zenekarát, a későbbi Molnár Dixieland Band-et, amellyel azóta is sikert sikerre halmoz. Számos rádió- és televízió-felvételük volt/van, hat nagylemezük és öt CD-jük jelent meg, és több mint ötven alkalommal képviselték hazánkat vagy városukat külföldi dzsessz-fesztiválokon, amelyeken világhírű szólistákkal is felléptek. Zenekarának tagjaival számos fesztivál szervezője is (pl. Dóm Dixie Gála).
A természetfotózás területén sok képe jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban és könyvekben. 1989-ben többekkel megalakította a Magyar Természetfotósok Szövetségét (naturArt), amelynek 1998-ig alelnöke is volt. Sok belföldi kiállítása volt, külföldre is meghívták képeit, pályázatokon több díjat nyert. A fényképezés terén Szeged Város Alkotói Díjasa.

Gyermekkora óta járja a Dél-Alföldet, s a madarakon keresztül – látva a fajok és egyedszámuk, valamint az élőhelyek fogyatkozását – lett vérbeli környezet- és természetvédővé. Kutatásai alatt tudományosan megalapozottan javasolta – és végigvitte – több dél-alföldi terület védetté nyilvánítását, melyek ma már a Kiskunsági, vagy a Körös-Maros Nemzeti Parkok védett illetve fokozottan védett részei. A Szegedi Egyetemen alakult Tiszakutató Munkaközösség tagja 1974 óta, ahol főleg ornitológiai állapotfelméréseket végzett.

Tagja illetve vezetőségi tagja több civil szervezetnek, mint a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesületnek (CSEMETE), a Természetbúvár Egyesületnek, a Magyar Természetvédők Szövetségének. Rendszeresen tart minden tanévben a megye általános és középiskoláiban természetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztő előadásokat.

Társadalmi-közéleti tevékenysége is jelentős: Szeged város önkormányzatában 1990-98 között bizottsági szakértő, azóta pedig képviselő is. A Szegedi Zeneiskoláért, a Szegedi Dixieland Művészetért alapítványok kuratóriumának tagja, a Magyar Jazz-zenészek és a Magyar Klarinétosok Szövetségének tagja.

Művei

• Az én Alföldem; Kossuth, Bp., 2010
• A civilizáció káros hatásai az élővilágra Magyarországon; szerk. Molnár Gyula, Andrési Pál; Typotex, Bp., 2019

Elismerései

• Környezetünkért miniszteri (nagy) kitüntetés
• EMERTON és Juhász Gyula Díjas előadóművész
• zenekarával is Emerton díjas
• Salgótarján város Pro Urbe díjasa
• zenekarával a Szegedért Emlékérem és Szeged Város Aranyérmének kitüntetettje
• A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004)

Források

• A szócikk a naturArt – Molnár Gyula Dr. (2011) web-oldal részletei alapján készült.
• Varázslatos Magyarország – dr. Molnár Gyula bemutatkozása
• SZEGEDma.hu: Molnár Gyula, a természetvédelem alföldi lovagja Archiválva 2012. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben