Mocsári tisztesfű
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Példány az észtországi Keila mellett
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Stachys palustris L.[1] | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mocsári tisztesfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári tisztesfű témájú médiaállományokat és Mocsári tisztesfű témájú kategóriát. |
A mocsári tisztesfű (Stachys palustris) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjén belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó növényfaj, mely Magyarországon is előfordul; nevezik seppedéki vagy süppedéki tisztesfűnek is. A tisztesfűfajok egyik gyógynövénye.
Elterjedése
[szerkesztés]Az északi mérsékelt öv területein honos: Európában, Ázsia mérsékelt övi részein, illetve Indiában, az amerikai kontinensen pedig Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban.[2]
Jellemzői
[szerkesztés]
Akár az 1 m magasságot is elérő évelő lágyszárú, gumós tarackjai segítségével egyrészt a téli időszakot vészeli át, másrészt oldalirányban terjed. Felálló, egyenes szára többnyire elágazás nélküli, az árvacsalánfélékre jellemzően négyélű, szőrös. Levelei a száron átellenesen állnak, hosszúkás lándzsásak, a levélalapnál kissé szív alakúak, a levelek széle enyhén csipkés vagy fűrészes. Az alsó levelek rövid nyelesek, a felsők nyél nélkül ülnek a száron és szárölelők. Magyarországon egész nyáron nyílnak élénk bíborlila szirmú virágai, melyek örvökben helyezkednek el a szár legfelső részén a levelek hónaljában: egy örvben 6–12 virág csoportosul. A virágok sziromlevelei közel kétszer hosszabbak, mint a csészelevelek. A nagyobb méretű alsó virágajkakat fehér színű, jellegzetes mintázat díszíti. Toktermése van.
Élőhelye
[szerkesztés]Tavak, vízfolyások, árkok mentén, nádasok környékén, mocsarakban, lápokban, vizenyős réteken, nedves szántókon él.
Felhasználása
[szerkesztés]Élelmiszernövényként használták fel korábban Magyarországon: gyökerét és megvastagodott tarackját a spárgához hasonló módon készítették el télen; megszárított gumójából lisztet őröltek; ezek miatt a 19. században termesztésével is kísérleteztek. Angliában főzeléknövényként termesztették ugyancsak a 19. században.
Virágából készült drogban (Stachyos herba) flavonoidok és loganinszerű pseudoindican heterozid található. A drogot krónikus hurutos megbetegedések esetén alkalmazzák.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ GRIN Species Profile. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
- ↑ a b Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig: 990. Stachys palustris L. www.melius.hu. (magyarul) Melius Alapítvány (Hozzáférés: 2016. március 12.) (PDF)
Források
[szerkesztés]- Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 250., 512. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- Mocsári tisztesfű (Stachys palustris). In Dr. Tuba Zoltán: Vízinövények. Rajzolta: Bíró Krisztina. A borítót Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1987. 34. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963-11-5242-1
- XIV. osztály: Kétfőporzósak. Didynamia. [...] Seppedéki tisztesfű. In Wagner János – Hoffmann Károly: Magyarország virágos növényei. Budapest: Athenaeum Ny. 1903. Hozzáférés: 2016. március 12. (tankonyvtar.hu) Digitalizált változat kiadója: Arcanum Adatbázis Kft., 2006. február
- Bokor József (szerk.). Tisztesfű, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. március 12.
- Mocsári tisztesfű, Stachys palustris. novenyhatarozo.info (magyarul) (Hozzáférés: 2016. március 12.) (HTML) arch
