Meprobamát
Meprobamát | |
IUPAC-név | |
[2-(karbamoiloximetil)-2-metilpentil]-karbamát | |
Kémiai azonosítók | |
CAS-szám | 57-53-4 |
PubChem | 4064 |
ChemSpider | 3924 |
DrugBank | APRD01095 |
ATC kód | N05BC01 |
Gyógyszer szabadnév | meprobamate |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C9H18N2O4 |
Moláris tömeg | 218,25 g/mol |
Farmakokinetikai adatok | |
Metabolizmus | máj |
Biológiai felezési idő |
10 óra |
Kiválasztás | vese |
Terápiás előírások | |
Jogi státusz | Schedule IV (US) |
Terhességi kategória | D (US) |
Alkalmazás | Orális |
A meprobamát anxiolitikus és szedatív hatású vegyület. A központi idegrendszer több támadáspontján, elsősorban a talamusz, hipotalamusz, limbikus rendszer és gerincvelő sejtjeiben fejti ki hatását. Pontos hatásmechanizmusa nem ismert. Izomrelaxáns hatása a gerincvelői poliszinaptikus reflexek gátlásával kapcsolatos.
Magyarországon az Andaxin tabletták hatóanyagaként volt forgalomban. Egy tabletta 200 mg meprobamátot tartalmazott. A készítményt 2012-ben gyógyszerbiztonsági okokból kivonták a forgalomból.
A meprobamát csökkenti az alkohol, illetve más erősebb nyugtatók – például barbiturátok – elvonási tüneteit is, ezért részben nappali nyugtatószerként, részben elvonókúrákon használatos, egészen az ötvenes évek óta. Mára a gyógyszerészeti gyakorlatban nagymértékben felváltották a különböző benzodiazepin-származékok, például alprazolám, nitrazepám.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Meprobamatum néven hivatalos.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Meprobamate című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.