Marsz–1
Marsz–1 | |
A Marsz–1 makettje múzeumban kiállítva | |
Típus | |
Indítás dátuma | 1962. november 1. |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
Hordozórakéta | Molnyija hordozórakéta |
COSPAR azonosító | 1962-061A |
SCN | 00450 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Marsz–1 a szovjet Marsz-program első űrszondája, amely 1963-ban megközelítette a Mars bolygót.
Küldetés
[szerkesztés]1962. november 1-jén egy háromfokozatú Proton hordozórakétával, Bajkonurból indították Föld körüli parkolópályára, amelyről egy gyorsítófokozattal állították a Mars felé vezető pályára. Az első Mars-szonda. Repülés közben, a tájolóberendezés hibája miatt 1963. március 21-én a Földtől 106 millió, a Marstól 193 000 kilométerre megszakadt a kapcsolat.
Jellemzői
[szerkesztés]Feladata volt a Mars elérése, közelrepülés közben fotótelevíziós felvételek készítése. Repülés közben a kozmikus sugárzás, a napszél, az interplanetáris mágneses tér és a meteoritáramok tanulmányozása. Első nemzedékbeli sorozat, mintegy 1 tonna tömegével, nagyon hasonlított a Zond-program és a Venyera-program első űrszondáihoz. Hossza 3,3 méter, maximális átmérője 1,1 méter, a napelemszárnyak mérete 4 méter volt. Két fő egységből, a szállító- és a műszeres egységből állt. A szállítóegységben volt a vezérmű, a tájoló, a hőszabályozó és a rádió adó-vevő rendszer. A műszeres egységben fotótelevíziós felvevő és mérőműszerek kaptak helyet. A szondával 5 naponként létesítettek kétoldalú rádiókapcsolatot a telemetriai és tudományos mérési adatok vételére, utasítások küldésére. Pályája során két meteorrajon haladt keresztül.
Források
[szerkesztés]- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
- Dr. Bitó János – Sinka József – Utak a kozmoszba – 1970. Budapest, Kossuth Könyvkiadó