Ugrás a tartalomhoz

Mónus Illés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mónus Illés
SzületettBrandstein Illés
1888. március 12.
Balta
Elhunyt1944. november 2. (56 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
HázastársaMónus Illésné (1938. augusztus – 1944. november 2.)[2]
Foglalkozásapolitikus,
újságíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Mónus Illés témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mónus Illés, álnevén Ács Tamás, születési nevén Brandstein Illés (Balta, Orosz Birodalom, 1888. március 12. – Budapest, 1944. november 2.) szociáldemokrata politikus, újságíró.

Életpályája

[szerkesztés]

Brandstein Márkus és Letvinski Jeda gyermeke. A ma Ukrajna odesszai területében található Balta nevű településen született zsidó családban. A család az akkori cári oroszországi pogromok elől még Illés egyéves kora előtt Magyarországra költözött. Illést Mónus József cipész fogadta örökbe, ő később a magyarországi cipészek egyesületének titkára lett. Illés őt követve, mint cipőfelsőrész-készítő, Újpesten kapcsolódott be a munkásmozgalomba. A Tanácsköztársaság alatt nem tartozott pártja balszárnyához, de Peyer köréhez sem. A bőrmunkások szakszervezetében és 1922 és 1927 között a Szociáldemokrata Párt vezetőségében is töltött be tisztségeket. 1926-ban áttért az evangélikus vallásra. 1919 és 1938 között a Bőripari Munkás című szaklap szerkesztője volt, közben pedig 1934-től 1938-ig a Szocializmus illetve szintén 1934-től egészen 1939-ig a Népszava szerkesztője is volt. Mint pártja ideológusa számos füzetet írt.

1944. május 12-én a Kistarcsai Toloncházba vitték, ahol két hónapig volt fogságban, majd a felesége csempészte ki.[3] Ősszel a Gestapo letartóztatta, a rabságból azonban október 15-én megszökött. A nyilasok a nyilas puccs után hamar elfogták, és kivégezték.

Családja

[szerkesztés]

1938. augusztus 12-én Budapesten házasságot kötött Koronya Jolánnal, Koronya Antal és Kubrák Erzsébet lányával.[4] Felesége az 1945-ös választás után – már megözvegyülten – tagja lett a Nemzetgyűlésnek, két évvel később szintén bejutott a törvényhozásba. 1948. február 23-án az Országgyűlés háznagyának nevezték ki.

Emlékezete

[szerkesztés]

Budapest XVII. kerületében, Rákoskeresztúron az Újlak utca közelében teret neveztek el róla a rendszerváltás után. A tér nevét a Fővárosi Közgyűlés 2011-ben Dr. Kósa Pál térre változtatta.[5]

Bonyhádon, Győrben, Mándokon, Szécsényben és Tiszaörsön utca őrzi nevét.

Művei

[szerkesztés]
  • Az agrárkérdés; összeáll. Mónus Illés; Világosság Ny., Bp., 1930
  • A szocializmus világképe; Esztergályos János, Bp., 1937 (Szociáldemokrata füzetek)
  • A szocializmus problémáiról. Mónus Illés három előadása. Felelet néhány ellenvetésre; Szociáldemokrata Párt, Bp., 1943
  • A modern szocializmus elmélete. Mónus Illés szemináriumi előadássorozatának kivonata; Népszava Könyvkereskedés, Bp., 1945 (A szocialista tudás könyvtára)
  • Mónus Illés válogatott írásai; vál., tan. Szabó Ágnes és Pintér István; Kossuth, Bp., 1988

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Identifiants et Référentiels (francia nyelven). Agence bibliographique de l'enseignement supérieur. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  2. ↑ magyar, https://kommunizmuskutato.hu/eletrajzok/monus-illesne, 2025. január 9.
  3. ↑ Monostory, Ada. „Folyótól folyóig”. Dolgozók Világlapja, Budapest 1 (12), 9. o, Kiadó: Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.) 
  4. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 1189/1938. folyószám alatt.
  5. ↑ https://jarokelo.hu/bejelentesek/budapest/4647/monus-illes-park-kontra-dr-kosa-pal-park

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965
  • Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
  • Agárdi Péter: Kortársunk, Mónus Illés. Metszet az 1930-as évek magyar szellemi életéből; Gondolat, Budapest, 1992
  • Mónus Illés, 1888–1944. Tudományos emlékülés. 1994. június 20.; Mónus Illés Akadémia, Budapest, 1995 (Mónus Illés Akadémia füzetek)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mónus_Illés&oldid=27713776”