Ugrás a tartalomhoz

Luc Montagnier

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luc Montagnier
Életrajzi adatok
Született1932. augusztus 18.
Chabris
Elhunyt2022. február 8. (89 évesen)
Neuilly-sur-Seine
SírhelyOléron
Ismeretes mintorvos, biológus, virológus, kutató, professzor, a HIV felfedezője
Gyermekek
  • Jean-Luc Montagnier
  • Francine Montagnier
  • Anne-Marie Montagnier
IskoláiPárizsi egyetem
Pályafutása
Szakterületvirológus
Tudományos fokozatPhD
Szakmai kitüntetések
Orvostudományi Nobel-díj (2008)
A Wikimédia Commons tartalmaz Luc Montagnier témájú médiaállományokat.

Luc Antoine Montagnier (Chabris, 1932. augusztus 18.Neuilly-sur-Seine, 2022. február 8.) francia virológus. 2008-ban Françoise Barré-Sinoussival és Harald zur Hausennel megosztva elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat az AIDS kórokozója, a humán immundeficiencia vírus (HIV) 1983-ban történt felfedezéséért. A 2000-es évek végén azonban Montagnier szembefordult korábbi tevékenységével, és az áltudományok felé fordult.[1]

A koronavírus-világjárvány idején Montagnier azt az összeesküvés-elméletet hirdette, hogy a SARS-CoV-2 vírust szándékosan hozták létre, és egy laboratóriumból szöktették meg. Ezt az állítást más virológusok cáfolták.[2][3][4][5] Az akadémikusok azért kritizálták, mert Nobel-díjas státuszával visszaélt, hogy hitelesnek tüntessen fel áltudományos konteókat.[6]

Tanulmányai

[szerkesztés]

Luc Montagnier 1935. augusztus 18-án született a Loire-völgytől délre fekvő francia kisvárosban, Chabris-ban. Apja az auvergne-i származású könyvelő, Antoine Montagnier; anyja Marianne Rousselet volt. Luc volt az egyetlen gyermekük. Ötéves korában egy autó elgázolta és két napra kómába került. A második világháború során a megszállt Franciaországban a család sokat szenvedett és éhezett, Montagnier állítása szerint a háború négy éve alatt egyáltalán nem fejlődött. 1944 júniusában a vasútállomáshoz közeli házukat bombatalálat érte. A középiskolában jól tanult. A házuk pincéjében berendezett egy laboratóriumot, ahol különböző kémiai kísérleteket végzett: hidrogént fejlesztett, robbanóanyagokat állított elő.

A középiskola után egyszerre iratkozott be a Poitiers-i Egyetem természettudományi és orvosi szakára. 1953-as diplomamunkájában kimutatta, hogy az algák kloroplasztiszainak fény felé fordulását nem a klorofill, hanem a sárga pigmentek szabályozzák.

A Párizsi Egyetemen folytatta tanulmányait és 1955-ben megszerezte mesterdiplomáját virológiából. Az egyetemen élettant oktatott és eközben tovább járt az orvosi szakra; 1960-ban megkapta orvosi diplomáját is. Ugyanebben az évben kutatói állást kapott a Nemzeti Tudományos Kutatóközpontban (Centre National de la Recherche Scientifique), de még abban az évben Londonba költözött és három évig a Medical Research Council virológiai laboratóriumában dolgozott. Itt fedezte fel, hogy az egér encefalomiokarditisz vírus, amelynek egyszálú RNS-ből álló genomja van, szaporodása során kétszálúvá egészíti ki RNS-ét, amely ebben az állapotában is fertőzőképes.

Munkássága

[szerkesztés]

Montagnier 1963-tól a Glasgow-i Egyetem akkor megnyílt virológiai intézetében folytatta munkásságát és Ian MacPhersonnal közösen kimutatta, hogy a rákos sejtek jól tenyészthetőek agaron. Sejttenyésztési eljárásuk világszerte elterjedt a tumort kutató laboratóriumokban.

1965-ben visszatért Franciaországba, ahol a Párizs melletti Orsayban található Rádium Intézetben (később Curie Intézet) kapta meg egy laboratórium vezetését. 1972-ben ő alapította meg a Pasteur Intézet vírusonkológiai egységét. Ebben az időben elsősorban a rákot okozó vírusokat vizsgálta, többek között a retrovírusokat. A retrovírusok a reverz transzkriptáz enzim segítségével DNS-sé írják át RNS-genomjukat, amelyet aztán beillesztenek a gazdasejt DNS-ébe és ott egyes esetekben kontrollálatlan sejtszaporulatot (tumort) idézhetnek elő. Emellett Montagnier izolálta a szervezet fontos vírusellenes anyagának, az interferonnak az mRNS-ét, lehetővé téve később annak szekvenálását és klónozását.

A HIV felfedezése

[szerkesztés]

1982-ben Montagnier-t felkérték, hogy vizsgálja meg, nem egy retrovírus okozza-e AIDS-et. A titokzatos betegség akkoriban kezdett egy gyors ütemben terjedni és feltételezték, hogy talán egy retrovírusnak, a limfómát okozó HTLV-nek (humán T-limfotróp vírus) is köze lehet a kialakulásához. Montagnier 1983-ban egy fiatal munkatársnőjével, Françoise Barré-Sinoussival közösen reverz transzkriptáz-aktivitást talált egy AIDS-beteg nyirokcsomójából izolált limfocitákban, majd sikerült izolálniuk egy addig ismeretlen vírust, amelyet limfadenopátia-asszociált vírusnak (LAV) neveztek el (később a vírus nemzetközi megegyezéssel a HIV nevet kapta). 1983 szeptemberére elegendő bizonyítékot gyűjtöttek a HIV és az AIDS közötti kapcsolatról, és Montagnier az Egyesült Államokban az AIDS-kutatók elé tárta eredményeit. Az egyik résztvevő, Robert Gallo a következő év áprilisára újabb bizonyítékokat gyűjtött a vírus kórokozó mivoltáról, új módszert talált a tenyésztésére és kifejlesztette a detektálására alkalmas tesztet. Mindezek után azonban bejelentette, hogy ő fedezte fel az AIDS kórokozóját és szabadalmat szerzett a HIV-tesztre. A Pasteur Intézet megtámadta a szabadalmat és a konfliktust (amely során Montagnier továbbra is kapcsolatban maradt Gallóval és megosztották további eredményeiket) 1987-ben megegyezéssel zárták le. Egy 1990-ben indult vizsgálat arra is fényt derített, hogy Gallo a Montagnier-től kapott vírustörzzsel dolgozott, de a vizsgálóbizottság felmentette őt a tudatos csalás vádja alól. A két kutató 2002-ben bejelentette hogy közösen lépnek fel a HIV elleni vakcina kifejlesztésének felgyorsítása érdekében.

1986-ban Montagnier munkacsoportja újabb AIDS-okozó vírusfajt, HIV-2-t fedezett fel egy nyugat-afrikai betegben. A későbbiekben a HIV felszíni fehérjéit kutatta és annak a módját, ahogyan a szervezet T-sejtjeihez kapcsolódik. 1990-ben felvetette, hogy a halálos kór kifejlődéséhez nem elegendő a HIV, hanem mellette egy baktériumnak, Mycoplasmának is jelen kell lennie (ezt a későbbi kutatások nem igazolták).

2008-ban Luc Montagnier és Françoise Barré-Sinoussi elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat (a pénzdíj felét, a másik fele Harald zur Hausennek jutott, aki felfedezte a papillómavírusok szerepét a méhnyakrák kialakulásában) az AIDS kórokozója, a HIV felfedezéséért. A bejelentés után Montagnier úgy nyilatkozott, hogy Gallo szintén megérdemelte volna a díjat.

Vitatott kijelentései

[szerkesztés]

2009-ben Montagnier botrányt okozott egy bejelentésével, miszerint a víz „emlékszik” a DNS elektromágneses szerkezetére, akkor is, amikor az oldatot annyira felhígítják, hogy a molekula ténylegesen már nem lehet benne. Sokan ezt a homeopátia támogatásaként értelmezték, bár Montagnier később úgy nyilatkozott, hogy eredményét más molekulákra nem lehet extrapolálni. Egy másik vitatott elmélete szerint ez az elektromágneses szerkezet hullámként bekerülhet egy sejtbe, ahol a sejt újra létrehozza a molekulát, vagyis a DNS „teleportálhat”. Eredményeit független laboratóriumok nem tudták megerősíteni. Később egy filmben azt állította, hogy az AIDS gyógyszerek nélkül, megfelelő diétával is gyógyítható.

2012-ben pedig amiatt kritizálták, mert támogatólag vett részt egy konferencián, ahol azt állították, hogy az autizmust az oltások okozzák. A védőoltások és az autizmus közötti állítólagos kapcsolatot Andrew Wakefield kezdte el terjeszteni, aki oltásellenes aktivizmusa és 1998-ban publikált hamis kutatása révén vált hírhedtté. Egy autista gyermekek szüleit képviselő ügyvéd jelentős összeggel fizette le Wakefieldet, hogy összefüggést állapítson meg a védőoltásokkal és az autizmussal kapcsolatban. Ha ugyanis sikerült volna elhitetni, hogy az autizmust a védőoltás okozta, akkor a szülők jelentős kártérítésre számíthattak volna a vakcinagyártó cégtől. Emellett Wakefield már a cikke megjelenése előtt kilenc hónappal szabadalmi kérvényt nyújtott be egy saját fejlesztésű, egykomponensű kanyaró-ellenes vakcinára, emiatt felmerült a gyanú, hogy a cikk a konkurens gyártó (az akkor már 10 éve a brit piacon lévő MMR-vakcina gyártója) meggyengítését is szolgálhatta.[7][8]

2020-ban Montagnier azt állította, hogy a Covid19-megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírust emberek hozták létre laboratóriumban, és ez egy HIV/AIDS elleni vakcina létrehozására tett kísérlet eredménye lehetett. Montagnier szerint „a HIV elemeinek és a malária csírájának jelenléte a koronavírus genomjában erősen gyanús, és a vírus jellemzői nem jöhettek létre természetes úton”.[9] Montagnier következtetéseit a tudományos közösség elutasította, tekintettel arra, hogy a génszekvenciák gyakoriak a hasonló szervezetek között.[6] Nincs bizonyíték arra, hogy az új koronavírus ember alkotta vírus lenne.[4][10]

Díjai

[szerkesztés]
2008 orvosi Nobel-díjasai: Luc Montagnier, Francoise Barré-Sinoussi és Harald zur Hausen
  • 1984 a Becsületrend lovagkeresztje (1990-ben tiszti-, 1993-ban parancsnoki, 2009-ben főtiszti kereszt)
  • 1986 Albert Lasker-díj az orvosi klinikai kutatásért
  • 1986 Körber-díj
  • 1986 Louis Jeantet-díj
  • 1986 A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendje
  • 1987 A Gairdner Alapítvány nemzetközi díja
  • 1988 Japán Díj
  • 1990 Karl Landsteiner-díj
  • 1993 Fejszál király-díj
  • 1994 A.H. Heineken-díj
  • 1997 a Warren Alpert Alapítvány díja
  • 2000 Asztúria hercege-díj
  • 2008 Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj

Tagja a Francia Orvostudományi Akadémiának. Társalapítója és elnöke volt az AIDS-Kutatói és Megelőzési Világalapnak (World Foundation for AIDS Research and Prevention).

Családja

[szerkesztés]

Montagnier 1961-ben vette feleségül Dorothea Ackermant. Két lányuk született (Anne-Marie és Francine), valamint egy fiuk (Jean-Luc).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Egy kizárólag Nobel-díjasokat sújtó kór
  2. COVID Has Created a Perfect Storm for Fringe Science”, Scientific American (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.) (angol nyelvű) 
  3. The superspreaders behind top COVID-19 conspiracy theories”, AP NEWS, 2021. április 26. (angol nyelvű) 
  4. a b (2021. március 18.) „Understanding the origin of COVID-19 requires to change the paradigm on zoonotic emergence from the spillover to the circulation model”. Infection, Genetics and Evolution 95, 104812. o. DOI:10.1016/j.meegid.2021.104812. ISSN 1567-1348. PMID 33744401. PMC 7969828. 
  5. (2020. április 1.) „The proximal origin of SARS-CoV-2” (angol nyelven). Nature Medicine 26 (4), 450–452. o. DOI:10.1038/s41591-020-0820-9. ISSN 1546-170X. PMID 32284615. PMC 7095063. 
  6. a b France, Connexion: French Nobel prize winner: 'Covid-19 was made in lab' (angol nyelven). www.connexionfrance.com . [2020. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 24.)
  7. Ezért ne higgye el, amit az oltásellenesek mondanak
  8. A nagy védőoltás-hazugság
  9. (2020. augusztus 1.) „COVID-19, SARS and Bats Coronaviruses Genomes Peculiar Homologous RNA Sequences”. International Journal of Research — Granthaalayah 8 (7), 217–263. o. DOI:10.29121/granthaalayah.v8.i7.2020.678. 
  10. (2021. augusztus 1.) „The Origins of SARS-CoV-2: A Critical Review”. Cell 184 (19), 4848–4856. o. DOI:10.1016/j.cell.2021.08.017. PMID 34480864. PMC 8373617. 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]