Lisztes kankalin
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 250 000 Ft | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Primula farinosa L. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lisztes kankalin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lisztes kankalin témájú médiaállományokat és Lisztes kankalin témájú kategóriát. |
A lisztes kankalin (Primula farinosa) a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett mészkedvelő, tőzegjelző, jégkorszaki reliktum faj.
Leírása
[szerkesztés]
A növény 5–25 cm magas. Tőlevelei 1–10 cm hosszúak, 0,3–2,0 cm szélesek. A levelek kezdetben begöngyölődött szélűek, fokozatosan nyélbe keskenyedők, visszás lándzsásak, szélük ép vagy gyengén hullámos. Virágai kicsik, dús ernyőt alkotnak, színük a rózsaszíntől a ciklámenlilán át a vörösesliláig változhat. A cső alakú párta öttagú, cimpái kicsípettek, torka sárga, hosszra legfeljebb még egyszer akkora, mint a csésze. A csészelevelek zöldek, 3–6 mm hosszúak. Termése 5–9 mm hosszú tok.
Nevét onnan kapta, hogy leveleinek fonákát mindig, de gyakran a tőkocsányt és a virágcsészét is fehér, lisztszerű bevonat fedi, ami kézzel könnyen letörölhető.[1]
Évelő növény, a téli időszakot zárt, rügyszerű tőlevélrózsában vészeli át. Magyarországon április végétől júniusig virágzik; másodvirágzás esetén akár még augusztusban is. Virágainak illata a lószagra emlékeztet, a megporzást főleg pöszörlégyfajok végzik. Szélszállította, apró magvai jó csírázóképességűek: a következő tavasszal gyakran nyílt tőzegfelszíneken és mohapárnákon jelennek meg a csíranövények.[2]
A magyarországi kankalinfajok virága sárga, úgyhogy könnyen megkülönböztethető tőlük.[3]
Élőhelye
[szerkesztés]Szubarktikus-alpin jellegű cirkumpoláris faj. Üde és nedves, meszes, tőzeges lápréteken, nedves réteken fordul elő legfeljebb 3000 méteres tengerszint feletti magasságig. Az Alpokban és a Kárpátokban nem ritka; ott főleg forráslápokban és sík lápokban fordul elő, de a szélsőséges körülményekkel dacolva sziklás zugokban is megél. Legdélibb elterjedési helye Európában a Szászhermányi láp területe, Romániában, Brassó közelében.[4]
Magyarországon rendkívül veszélyeztetett faj: a lecsapolásokat és a csatornázást követően a rétek kiszáradásával sok helyről eltűnt. Jégkorszaki reliktum faj, s éppen a láprétek mikroklímájának köszönhető, hogy a jégkorszaki hideg megszűntével Magyarországon még előfordul. 2012-ben csupán kettő,[5] 2018-ban már három termőhelye ismert a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén (kettő a Tapolcai-medencében, egy a Káli-medencében).[2] A Dunántúli-középhegység egész területén – a bauxitbányászat és a vele járó karsztvíz-kitermelés megszűnése óta – egyre több helyen jelennek meg ismét a felszínre törő karsztforrások, ezzel pedig a láprétek vízutánpótlása is biztosítottabbá válik, vagyis a lisztes kankalin élőhelyi körülményei, elterjedési lehetőségei is javulnak.[1] Egy termőhelye ismert még a Fertőmelléki-dombságban Sopronkőhida mellett, bár ez az állomány feltehetően telepített.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Vasuta Gábor: Lisztes kankalin cikk: A láprét ritka növénye. vasutag.freeblog.hu. (magyarul) freeblog.hu (2008. április 9.) (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.) arch
- ↑ a b Lisztes kankalin (Primula farinosa). Fotó és térkép: Mészáros András bfnpi.hu. (magyarul) Csopak: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Hozzáférés: 2018. május 5.)
- ↑ a b Lisztes kankalin. Fotó: Molnár V. Attila termeszetvedelem.hu. (magyarul) Budapest: A KvVM Természetvédelmi Hivatala (Hozzáférés: 2018. május 5.) (php)
- ↑ Strategia de Dezvoltare Durabilă. Szászhermány: Primăria Hărman, 79. o. (2015)
- ↑ Védett növények ex-situ védelmével kapcsolatos kutatások. In Csabai Judit: A Telekia speciosa (Schreb.) Baumg. védett faj termesztésbe vonásának alapjai – Doktori értekezés. (magyarul) Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék. 2012. 37 (36–38). o. Hozzáférés: 2018. május 5. (pdf) (phd.lib.uni-corvinus.hu)
Források
[szerkesztés]- Vasuta Gábor: Lisztes kankalin cikk: A láprét ritka növénye. vasutag.freeblog.hu. (magyarul) freeblog.hu (2008. április 9.) (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.) arch
- Primula farinosa L. subsp. alpigena O. SCHWARZ – Lisztes kankalin. terra.hu. (magyarul) Debrecen: TERRA Alapítvány (2011. március 28.) (Hozzáférés: 2018. május 5.) (html)
- Lisztes kankalin (Primula farinosa). Fotó és térkép: Mészáros András bfnpi.hu. (magyarul) Csopak: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Hozzáférés: 2018. május 5.)
- Lisztes kankalin. Fotó: Molnár V. Attila termeszetvedelem.hu. (magyarul) Budapest: A KvVM Természetvédelmi Hivatala (Hozzáférés: 2018. május 5.) (php)
