Ugrás a tartalomhoz

Leopold Staff

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leopold Staff
Élete
Született1878. november 14.
Lemberg
Elhunyt1957. május 31. (78 évesen)
Skarżysko-Kamienna
SírhelyPowązki temető
Nemzetiséglengyel
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)lírai műfajok, dráma
Kitüntetései
  • Lengyelország Újjászületése érdemrend tisztje
  • Commander of the Order of Polonia Restituta
  • Work Flag Order, 1st class
  • Gold Cross of Merit‎
  • Commander with Star of the Order of Polonia Restituta
Irodalmi díjaiLengyelország Újjászületése érdemrend

A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Staff témájú médiaállományokat.

Leopold Henryk Staff (Lemberg, 1878. november 14. – Skarżysko-Kamienna, 1957. május 31.) lengyel költő, drámaíró, fordító, akit a lengyel PEN Club Nobel-díjra jelölt. A 20. század legnagyobb művészei közé tartozott, az európai modernizmus képviselője volt.

Élete

[szerkesztés]
A „Płanetnicy” irodalmi csoport tagjai Lvivben.

Polgári családból származott. Édesapja, egy cseh származású cukrász, három gyermeket nevelt. Leopold 1897-től 1901-ig a lvovi egyetemen jogot és filozófiát hallgatott, majd romanisztikát tanult. 1901-től 1903-ig Franciaországban és Olaszországban élt. Az I. világháború alatt Harkovban telepedett le, 1918-ban Varsóba költözött. Már az 1920-as évektől koszorús költőnek számított. Különböző szerkesztőségekben dolgozott, és irodalmi munkájából élt.

A két világháború közötti időszakban rendkívül befolyásos személyiséggé, Lengyelország egyik legismertebb költőjévé vált. 1933-tól a Lengyel Irodalmi Akadémia alelnöke volt. A második világháború kezdetekor Varsóban, később Krakkóban, 1949-től újra Varsóban élt.

A munkásságát több irodalmi és állami kitüntetéssel ismerték el (például: kétszer – 1927-ben és 1951-ben – nyerte el a nemzeti irodalmi díjat). A varsói és a Jagelló Egyetem dísztoktorává választották.

Hirtelen halt meg 1957. május 31-én. Varsóban temették el, a híres Powązki temetőben.

Irodalmi pályafutása

[szerkesztés]

Staff művészete három időszakra osztható:

  1. A fiatal alkotó munkássága 1918-ig.
  2. A két világháború között (1918-1939).
  3. A második világháború utáni Lengyelországban.

Költészete a Młoda Polska körében alakult ki. Első verseskötetén – Sny o potędze (Álmok a hatalomról, 1901) – érződött Nietzsche filozófiájának hatása: az életigenlést, a szellem aktivitását szegezte szembe a korabeli uralkodó dekadens, pesszimista világával. További kötetei költői programmá érlelték ifjúkori optimizmusát (Dzień duszy, 1903; Gałąź kwitnąca, 1908; Uśmiechy godzin, 1910; Łabędź i lira, 1914). Lírájának főhőse a boldogságért, az igazságért és a szépségért küzdő, örökké vándorló, belső harmóniára törekvő ember. Költészete vallásos tartalommal bővült, egyre inkább a hétköznapi, egyszerű kisember került művei központjába, aki a mindennapok bensőséges örömeit kereste (Ścieżki polne, 1919). A két világháború között költészete tovább egyszerűsödött. A német megszállás alatt antifasiszta verseket írt (Martwa pogoda, 1946).

Művei

[szerkesztés]

Verseskötetek

[szerkesztés]
  • Sny o potędze – Álmok a hatalomról (1901)
  • Dzień duszy – A lélek napja (1903)
  • Ptakom niebieskim – Kék madarak (1905)
  • Gałąź kwitnąca – Virágzó ág (1908)
  • Uśmiechy godzin – Órák mosolyai (1910)
  • W cieniu miecza A kard árnyéka (1911)
  • Łabędź i lira – Hattyú és lant (1914)
  • Tęcza z łez i krwi – A szivárvány, a könnyek és vér (1918)
  • Ścieżki polne – Mezei ösvények (1919)
  • Szumiąca muszla (1921)
  • Żywiąc się w locie (1922)
  • Ucho igielne – A tű foka (1927)
  • Wysokie drzewa – Magas fák (1932)
  • Barwa miodu – A méz színe (1936)
  • Wiersze wojenne – A háború sorai (1942-1945)
  • Martwa pogoda – Halott időjárás (1946)
  • Wiklina (1954)
  • Dziewięć muz – Kilenc múzsa (1958)

Drámák

[szerkesztés]
  • Skarb – Kincs (1904)
  • Godiwa (1906)
  • Igrzysko – Játszótér (1909)
  • To samo – Ugyanaz (1912)
  • Wawrzyny – Babérok (1912)
  • Południca (1920)

Fordítások

[szerkesztés]

Ókori szerzők (Démokritosz, Epikurosz, Petronius), középkori és reneszánsz költők, francia és német klasszikusok (Diderot, Goethe) leghíresebb műveit, Friedrich Nietzsche és Thomas Mann legfontosabb írásait fordította lengyelre.

Gyűjteményes kiadások

[szerkesztés]
  • Pisma 1-19. – Írásai 1-19. kötet (1931-1934)
  • Wiersze zebrane 1-5. – Összegyűjtött versek 1-5. kötet (1955)

Magyarul

[szerkesztés]
  • Lengyel költők antológiája – 6 vers (1951)
  • Nagyvilág – 8 vers (1957/5.)
  • Világirodalmi antológia VI-2. kötet – 7 vers (1962)
  • Hárs Ernő: Csillagóra[1] – 3 vers (1964)
  • Lengyel költők antológiája – 7 vers (1969)
  • Hárs Ernő: Árnyak a barlang falán (antológia) – 5 vers (1983)

Irodalom

[szerkesztés]
  • A. Sandauer: Leopold Staff (Poeci trzech pokoleń, 1955)
  • Jerzy Kwiatkowski: U podstaw liryki Leopolda Staffa (1966)
  • Marta Wyka: Leopold Staff (1985)

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Épületrészlet Varsóban, ahol Leopold Staff 1949 és 1957 között élt
    Épületrészlet Varsóban, ahol Leopold Staff 1949 és 1957 között élt
  • A varsói ház falán látható emléktábla közelről
    A varsói ház falán látható emléktábla közelről
  • Portré (Stanisław Pichor festménye)
    Portré (Stanisław Pichor festménye)
  • Leopold Staff sírja a Powązki temetőben
    Leopold Staff sírja a Powązki temetőben

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Leopold Staff
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold Staff témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Leopold_Staff&oldid=26968235”