Ugrás a tartalomhoz

Lenny Bruce

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lenny Bruce
SzületettLeonard Alfred Schneider
1925. október 13.[1][2][3]
Mineola
Elhunyt1966. augusztus 3. (40 évesen)[4][1][2][3]
Hollywood
Állampolgárságaamerikai
HázastársaHoney Harlow (1951–1957)
ÉlettársaLotus Weinstock (1965–1966)
SzüleiSally Marr
Foglalkozása
IskoláiWellington C. Mepham High School
Halál okakábítószer-túladagolás
SírhelyeEden Memorial Park Cemetery[5]
Lenny Bruce aláírása
Lenny Bruce aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenny Bruce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Leonard Alfred Schneider (Mineola, Nassau megye, 1925. október 13. – Los Angeles, 1966. augusztus 3.) amerikai stand-up komikus volt. Ismert volt nyílt formájú, szatirikus stand-up előadásairól, amelynek témái a politika, a vallás és a szex volt, és gyakran tartalmaztak trágárságokat.[6] Szabadszájúsága miatt 1964-ben bírósági per indult, amelyet 2003-ban egy bocsánatkérés követett.[7]

A pere az amerikai szólásszabadság jelképének számít.[8][9][10] A Rolling Stone magazin 2017-ben a harmadik legjobb stand-up komikusnak nevezte, Richard Pryor és George Carlin után.[11]

Életéről 1974-ben film készült Lenny címmel, amelyben Dustin Hoffman alakítja Bruce-t.

Élete

[szerkesztés]

Zsidó származású volt.[12] Leonard Alfred Schneider néven született. Nassau megyében, Bellmore városában nőtt fel, és a Wellington C. Mepham High School tanulója volt.[13] Szülei elváltak, amikor Bruce tíz éves volt, így a rokonaival élt. Apja cipőeladó volt, anyja pedig előadó volt, aki nagy hatással volt Bruce-ra.[14]

1942-ben, 16 éves korában csatlakozott az amerikai haditengerészethez.[15] 1945-ben leszerelt.

Kis ideig apjával élt Kaliforniában, majd New Yorkban telepedett le, ahol humorista lett, de nehéznek tartotta megkülönböztetni magát az előadó reménységek ezreitől. Ezek az előadók a Hanson's nevű büfében találkoztak, itt találkozott Joe Ancis humoristával,[16] aki nagy hatással volt Bruce-ra.

Első fellépése anyja egyik műsorán volt "Lenny Marsalle" néven, ahol helyettesítő műsorvezetőként (ceremóniamester, MC) tevékenykedett. 1947-ben 12 dollárt keresett és ingyenes spagetti vacsorát is nyert az első fellépésével.[17] Ezután az Arthur Godfrey's Talent Scouts című rádióműsorban szerepelt, ahol olyan filmsztárokat utánzott, mint Humphrey Bogart, James Cagney és Edward G. Robinson.[18]

Magánélete

[szerkesztés]

Felesége Honey Harlow sztriptíztáncosnő volt, akivel 1951-ben házasodott össze. 1955-ben született meg lányuk, Kitty Bruce.[19] Lenny és Honey kapcsolata hullámzó volt.

Halála

[szerkesztés]

1966. augusztus 3-án holtan találták Hollywood Hills-i lakásában.[9] Túladagolásban hunyt el.[20]

Könyvei

[szerkesztés]

Diszkográfia

[szerkesztés]
  • The Sick Humor of Lenny Bruce (1959)
  • I Am Not a Nut, Elect Me! (1960)
  • American (1961)
  • Lenny Bruce is Out Again (1964/1966)
  • Interviews of Our Times (1969)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  5. ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  6. ↑ Let There Be Laughter – Jewish Humor Around the World. Beit Hatutsot , 2018. június 14. [2021. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 31.)
  7. ↑ Kifner, John. „No Joke! 37 Years After Death Lenny Bruce Receives Pardon”, The New York Times, 2003. december 24. (Hozzáférés: 2019. október 15.) (amerikai angol nyelvű) 
  8. ↑ „No Joke! 37 Years After Death Lenny Bruce Receives Pardon”, Nytimes.com, 2003. december 24. (Hozzáférés: 2013. december 5.) 
  9. ↑ a b AP. „Obituary”, New York Times , 1966. augusztus 4.. [2001. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. november 28.) 
  10. ↑ „George Carlin, Comic Who Chafed at Society and Its Constraints, Dies at 71”, The New York Times, 2008. június 24. 
  11. ↑ The 50 Best Stand-up Comics of All Time Archiválva 2017. december 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. Rollingstone.com, retrieved February 15, 2017.
  12. ↑ Images, Getty: 50 Years After His Death, Lenny Bruce’s Spirit Lives On. The Forward
  13. ↑ Ladies and Gentlemen: Lenny Bruce!!. Penguin Books, 107. o. (1991). ISBN 978-0140133622 
  14. ↑ Thomas, William Karl. Lenny Bruce: the making of a prophet. Archon Books, 47. o. (1989. december 1.). ISBN 978-0208022370 
  15. ↑ Ladies and Gentlemen: Lenny Bruce!! (New York: Random House, 1971), p. 91.
  16. ↑ Joe Ancis: A Brief Biography. (Hozzáférés: 2015. február 28.)
  17. ↑ Lenny Bruce. Reference.com . [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 28.)
  18. ↑ The Comedy Behind the Tragedy. Chicago Reader . (Hozzáférés: 2015. február 28.)
  19. ↑ Chronology – The 50s. The Official Lenny Bruce Site . Mystic Liquid. [2011. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 28.)O'Malley, Ryan. „Lenny Bruce's daughter reaching out: Pittston resident Kitty Bruce hopes to help women in recovery with "Lenny's House"”, Pittston Dispatch . [2011. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. június 18.) 
  20. ↑ The Trials of Lenny Bruce: The Fall and Rise of an American Icon. Sourcebooks Mediafusion, 340. o. (2002). ISBN 978-1-57071-986-8 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lenny_Bruce&oldid=27270053”