Ladak
| Ladak | |
 | |
| Elhelyezkedés |  India |
| Népesség | |
| Népesség | ≈ 300.000 |
| Népsűrűség | 3–4 fő/km² |
| Terület | 59 196 km² |
 | |
| Elhelyezkedése | |
 Ladak
Pozíció India térképén
| |
 é. sz. 34° 10′, k. h. 77° 35′34.166667°N 77.583333°EKoordináták: é. sz. 34° 10′, k. h. 77° 35′34.166667°N 77.583333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ladak témájú médiaállományokat. | |
Ladak (Ladakh) történelmi, kulturális és földrajzi régió Dél-Ázsiában, a Himalája nyugati, India legészakibb részén. 2019. október 31-ig Dzsammu és Kasmír állam része, harmadik tartománya volt, ma önálló szövetségi terület. Közigazgatása Kargil és Leh körzeteiből áll. A terület nagyrészt magashegyvidéki és ritkán lakott. Ladak a távoli hegyek és a tibeti buddhista kultúra szépségéről ismert, ezért Kis Tibetnek is nevezik.
Tibeti nevének (La-dvags ལ་དྭགས་) jelentése: a „magas hágók földje”. Legkorábbi említése már Hérodotosz művében feltűnik.[1]
A történelmi Ladak
[szerkesztés]A történelmi Ladak több különálló régiót tartalmazott:
- a felső Indus-völgy, többnyire lakott terület,
- Zanszkár távoli völgyei és az észak felé eső Nubra-völgy, melyet a világ egyik legmagasabban fekvő közútja ér el
- Akszájcsin (kínai: Ākèsàiqīn 阿克赛钦), ma kínai adminisztráció alatt; lakatlan,
- a Purig, a Kargil és a Szuru völgye nyugatra, túlnyomórészt síita népességgel. Itt található Kargil, az indiai Ladak második legnagyobb települése.
- Szkardu körzete (urdu: ضلع سکردو), ma pakisztáni közigazgatás alatt. Lakossága muszlim.
Földrajz
[szerkesztés]Ladak területének nagy része meghaladja a 3000 méter átlagos tengerszint feletti magasságot. Észak felől a Karakorum-hegység uralja, délen a Himalája vonulatai, nyugat felé a Pir Pandzsal vonulatai.
Főbb folyói: Indus, Sajok (Shyok), Nubra. Az Indus főbb mellékfolyói: Szuru (Suru), Zanszkár.
Népesség
[szerkesztés]Legnépesebb városa Leh (kb. 35 ezer fő), amelyet Kargil (kb. 20 ezer) követ.
A lakosság indoárja és tibeti eredetű. Fő nyelve a ladaki; további hivatalos nyelvek a tibeti, hindi, ladaki–balti, urdu.
Vallásilag kb. a fele síita muszlim (Kargil körzet), a maradék többnyire tibeti buddhista (Leh körzet, Zanszkár-völgy). A bevándorlók és leszármazottaik között vannak még hindu, szikh, bön vallású és keresztény csoportok.
Gazdaság
[szerkesztés]Korábban a mezőgazdasági önellátás dominált, ma a fő bevételi forrása már a turizmus, különösen azután, hogy a muszlim Kasmír létrejöttének köszönhetően a kasmíri konfliktus véget ért.
A 4000 méternél magasabban fekvő területeken a kasmírkecskéket tartják. Itt a fő árucikk a jó minőségű kasmírgyapjú. Az öszvérek, jakok vagy szamarak hátán a gyapjút a völgybe viszik.
A régió távoli és közlekedésileg kedvezőtlen helyzete miatt sem bányászati tevékenységek, sem ipar nem telepedett meg.
Képek
[szerkesztés]-
Ladaki tájkép -
Alchi -
Lamayuru -
Nubra-völgy -
A 3-as főút -
Utcakép Lehben -
Ladaki asszony hagyományos viseletben -
Buddhista kolostor a hegytetőn
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hérodotosz kétszer is említ egy Dadikai nevű embert, először Gandarioi-val együtt, majd Xerxész király hadseregének Görögországot megtámadó hadseregének leltáránál. Hérodotosz említést tesz Közép-Ázsia aranyat ásó hangyáiról is.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ladakh című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ladakh című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.