Kurt Schwabe

	Kurt Schwabe
Született	1905. május 29.; Reichenbach
Elhunyt	1983. december 4. (78 évesen); 1983. december 5. (78 évesen); ; Berlin
Állampolgársága	német
Nemzetisége	német
Foglalkozása	kémikus
Kitüntetései	Karl Marx-rend; Hazafias Arany Érdemrend; A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Díja; Clemens Winkler Medal For Analytical Chemistry (1960); Hervorragender Wissenschaftler des Volkes (1970);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kurt Schwabe témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Kurt Schwabe (Reichenbach (Vogtland) 1905. május 29. – Waldheim, 1983. december 4.) német kémikus, az elektrokémiai szenzortechnika úttörője.

Életpélyája

1912-től 1924-ig a reichenbachi reálgimnáziumba járt, majd 1927-ig Drezdában kémiát tanult. 1927-ben Erich Müller mellett "A hangyasav katalitikus hasításáról és anódos oxidációjáról" című dolgozatával szerzett diplomát. 1928-ban doktorált "A platinafémek hidrogénfelvevő képességéről" című dolgozatával.

1933-ban habilitált "A fémek anódos viselkedéséről sóik telített oldataiban" című dolgozatával. Mivel nem volt hajlandó belépni a Nemzetiszocialista Oktatók Szövetségébe, kizárták a Drezdai Műszaki Egyetemről, és ipari vegyészként helyezkedett el a Kriebstein papírgyárban. 1933 novemberében, miután aláírta a német professzorok Adolf Hitler melletti támogató nyilatkozatát, a Drezdai Műszaki Egyetem magántanára lett. 1939-ben a drezdai TH kémiai technológia docense lett. 1940-ben belépett az NSDAP-be.^[3]

1944-ben Meinsbergben megalapította a "Kémiai Technológiai Kutatóintézetet" (1990 óta "Kurt Schwabe Intézet"), amelynek haláláig igazgatója volt. 1949-ben Schwabe-t a Drezdai Műszaki Főiskola (később Drezdai Műszaki Egyetem) professzorává és az egyetem "Elektrokémiai és Fizikai Kémiai Intézetének" igazgatójává nevezték ki. 1953-ban a Német Tudományos Akadémia tagja lett. 1956-ban a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.^[4] 1959-től 1969-ig Kurt Schwabe a Rossendorfi Központi Nukleáris Kutatóintézet (ZfK) "Rádiókémiai Intézetének" igazgatója, 1961-től 1965-ig pedig a Drezdai Műszaki Egyetem rektora volt. 1959-től 1969-ig a Drezdai Műszaki Egyetem rektora volt. 1956-ban az MTA tagja lett. 1965-ben a Szász Tudományos Akadémia elnöke lett, és ezt a tisztséget 1980-ig töltötte be. A drezdai egyetemm Schwabe professzori díját ő adományozta.^[5]

1965 és 1971 között az általa alapított "Drezdai Korrózióvédelmi Központi Központ" (1990 óta "Institute for Corrosion Protection Dresden GmbH") igazgatója is volt. 1970-től 1983-ig a Meinsbergi Kutatóintézet emeritus professzoraként dolgozott, amelyet korábban igazgatóként vezetett. 1971-ben az NDK Tudományos Akadémiájának alelnökévé nevezték ki, 1980-tól haláláig pedig a Nemzetközi Elektrokémiai Társaság alelnöke volt.

Már az 1960-as években az üzemanyagcellák kutatására összpontosított.

Tanítványai közé tartozott Kurt Drescher, Christian Weißmantel, Gerhard Kreysa, Kálmán Erika is.

Díjai és kitüntetései

1954 Az NDK nemzeti díja II. Osztály a tudományért és a technológiáért
1960 Az NDK Kémiai Társaságának Clemens Winkler-érme.
1961 Az NDK I. tudományos és műszaki osztályának nemzeti díja
1963 A Karl-Marx-Stadti Műszaki Egyetem díszdoktora^[6]
1964 A munka hőse kitüntető cím

1974 A Leuna-Merseburgi "Carl Schorlemmer" Műszaki Egyetem díszdoktora.
1975 Hazafias Érdemrend arany fokozatú kitüntetés
1975 A Drezdai Műszaki Egyetem díszdoktora; az NDK Kémiai Társaságának tiszteletbeli tagja.
1979 A Drezdai Műszaki Egyetem tiszteletbeli szenátora.
1980 A Freibergi Bányászati Akadémia díszdoktora; az NDK Tudományos Akadémiájának Johannes Stroux-érme; Karl Marx-rend.
1982 Reichenbach im Vogtland város díszpolgára.
2008 Waldheim város díszpolgára

1983 óta a Szász Tudományos Akadémia a Kurt Schwabe-díjat "a természet és erőforrásainak megőrzésében elért kiemelkedő tudományos vagy műszaki eredmények, valamint a természet és erőforrásainak megőrzéséért tett kiemelkedő szolgálatok elismeréseként" ítéli oda.

Publikációi

Fejlemények a pH-mérési technológiában. 4. kiadás. pH-méréstechnika. Kiadja: Theodor Steinkopff, Drezda/Leipzig, 1976
A szerves vegyületek polarográfiája és kémiai konstitúciója. Akademie-Verlag, Berlin, 1957
pH-alapozó. 4., javított és bővített kiadás. VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie, Lipcse, 1962
szerkesztőként: Korrózióvédelmi problémák. VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie, Leipzig, 1969
H.-W. Kammerrel: Bevezetés a statisztikai termodinamikába. Akademie-Verlag, Berlin, 1971
Fizikai kémia. Akademie-Verlag, Berlin 1973. 1. kötet, Akademie-Verlag, Berlin, 1973
Fizikai kémia. 2. kötet: Elektrokémia. Akademie-Verlag, Berlin, 1975
Fizikai kémia. 3. kötet: Feladatgyűjtemény. Akademie-Verlag, Berlin, 1974
A pH mérése. (= Tudományos zsebkönyvek, Kémia sorozat. 247. kötet). Akademie-Verlag, Berlin, 1980
H.-W. Kammerrel: Bevezetés a kémiai mérésbe.

Források

Reichenbach im Vogtland: Prof. Dr. Dr. Kurt Schwabe
EU fördert Brennstoffzellen-Entwicklung mit Millionen-Paket. auf: heise.de, 16. Oktober 2008.
Kurt-Schwabe-Preis (Memento des Originals vom 8. August 2017 im Internet Archive) Info: Der Archivlink wurde automatisch eingesetzt und noch nicht geprüft. Bitte prüfe Original- und Archivlink gemäß Anleitung und entferne dann diesen Hinweis. bei der Sächsischen Akademie der Wissenschaften (saw-leipzig.de); abgerufen am 24. Oktober 2012.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kurt Schwabe című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 26.)
↑ Harry Waibel: Diener vieler Herren : Ehemalige NS-Funktionäre in der SBZ/DDR. Lang, Frankfurt am Main 2011, ISBN 978-3-631-63542-1, 308. oldal
↑ A Leopoldina tagkönyvtára
↑ Förderer und Stifter in Geschichte und Gegenwart, Zur Geschichte der Gesellschaft von Freunden und Förderern der Technischen Universität Dresden e.V. 1998. (PDF; 5,1 MB).
↑ Promotionsakte 229/35 im Universitätsarchiv Chemnitz, Promotion zum Dr. Ing. E.h. am 10. Oktober 1963 durch die Fakultät für Maschinenbau

Németországportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[16b7f131f964e8dd2fce7771a20e7a413b4b531a-1] Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

[274565d7568c32a4ecb6b04d940e94ee9bcb90b8-2] Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 26.)

[3] Harry Waibel: Diener vieler Herren : Ehemalige NS-Funktionäre in der SBZ/DDR. Lang, Frankfurt am Main 2011, ISBN 978-3-631-63542-1, 308. oldal

[4] A Leopoldina tagkönyvtára

[5] Förderer und Stifter in Geschichte und Gegenwart, Zur Geschichte der Gesellschaft von Freunden und Förderern der Technischen Universität Dresden e.V. 1998. (PDF; 5,1 MB).

[6] Promotionsakte 229/35 im Universitätsarchiv Chemnitz, Promotion zum Dr. Ing. E.h. am 10. Oktober 1963 durch die Fakultät für Maschinenbau

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Kurt Schwabe
Született	1905. május 29. Reichenbach
Elhunyt	1983. december 4. (78 évesen)^[1] 1983. december 5. (78 évesen)^[2] Berlin
Állampolgársága	német
Nemzetisége	német
Foglalkozása	kémikus
Kitüntetései	Karl Marx-rend Hazafias Arany Érdemrend A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Díja Clemens Winkler Medal For Analytical Chemistry (1960) Hervorragender Wissenschaftler des Volkes (1970)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurt Schwabe témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség