Kulinyi Ernő
Kulinyi Ernő | |
Született | 1893. június 18. Szeged[1] |
Elhunyt | 1945. február 2. (51 évesen) Bruck an der Leitha |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Kovács Rózsa (h. 1930–1932) Wéber Terézia (h. 1932–?) Mandák Anna (h. 1936–1945) |
Szülei | Kulinyi József Königstein Adél |
Foglalkozása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kulinyi Ernő (Szeged, 1893. június 18.[2] – Bruck an der Leitha, 1945. február 2.) magyar újságíró, kritikus.
1944. október 23-án deportálták Budapestről, internálótáborban halt meg.[3]
Életpályája
[szerkesztés]Kulinyi József (1860–1930) és Königstein Adél (1863–1943)[4] gyermekeként született. Apai nagyszülei Kulinyi Bernát és Löffler Eszter, anyai nagyszülei Königstein Izsák és Moskovitz Cecília voltak.[5] Budapesten végezte jogi tanulmányait, majd újságíró lett. Színházi és zenei kritikákat, valamint novellákat írt. 1912-ben a Szegedi Napló, 1913-ban a Pesti Napló és a Magyar Színpad című lapok munkatársa, ezután a Budapesti Hírlap színházi rovatának vezetője volt. 1921-től rövid ideig a Színészújság szerkesztőjeként dolgozott. 1930. november 9-én Székesfehérváron házasságot kötött Kovács Ignác és Freud Cecília lányával, Rózsával.[6] 1932-ben elváltak. Ugyanebben az évben újra megnősült. Második felesége Wéber Terézia volt.[7] Tőle is elvált. 1936. június 6-án Budapesten, a Ferencvárosban ismét megnősült. Harmadik felesége Mandák Anna Magdolna volt.[8] 1941-től a 8 órai Újság munkatársa volt. Koncentrációs táborban halt meg. Több mint 40 operettlibrettót írt és fordított. A "Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország" című dal szövegírója. (Eredetileg A hamburgi menyasszony című operettben hangzott el.)
Drámái
[szerkesztés]- A hamburgi menyasszony (1922)
- Babavásár (1922)
- Árvácska (1929)
- Csuda Mihály szerencséje (Bús-Fekete Lászlóval, 1926)
- Aranyszőrű bárány (Móra Ferenccel, 1929)
- Párducbőr (1943)
Magyar Rádió
[szerkesztés]- Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Schönbrunni orgonák” az első zenés hangjáték (daljáték) a Magyar Rádióban, 1937
„Csortos Gyula új szerepe.
Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este. Csortos Gyula mellett, aki az ötven éves Ferenc Józsefet alakítja, Tóth Böske játssza a hangjáték női főszerepét, egy híres bécsi színésznőt, Bilicsi Tivadar személyesíti Alexander Girardit, a nagy bécsi jellemszínészt és Várady Lajos a fiatal János Szalvátor főherceget. Leövey Leó, a Vígszínház művésze, Harsányi Gizi és egy gyermekszínésznő játszik még jelentősebb szerepet a Schönbrunni orgonákban, amelynek előadását Barsi Ödön rendezi és ifj. Stephanidesz Károly vezényli.”
- Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Menekülés Hollywoodból (zenés hangjáték), 1940
Kemény Egon - Kulinyi Ernő dalok
[szerkesztés]- Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Három dal, 1937 Édesanyám; Szerenád; Pacsirta
- Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Ma egy éve (chanson), 1937
- Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Tavaszi ima (dal), 1938
- Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Keresek egy leányt (tango), 1939
- Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Nyílik már a fehér akác… (magyar dal), 1940
- Kemény Egon - Kulinyi Ernő: Tőlem a politika csárdást járhat… (csárdás), 1940
Diszkográfia
[szerkesztés]- Kemény Egon – Kulinyi Ernő: Keresek egy leányt… – Odeon, 1939. (Kalmár Pál)
Fordításai
[szerkesztés]- Kálmán Imre: A hollandi menyecske (1921)
- Leopold Reichwein: Vigyen el az ördög (1922)
- Jessel: Detektívkisasszony (1922)
- Lehár Ferenc: A sárga kabát (1932)
- Lehár Ferenc: Paganini (1926)
- Kálmán Imre: A cirkuszhercegnő (1926)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- ↑ Kulinyi Ernő születési bejegyzése. familysearch. (Hozzáférés: 2020. november 28.) mellékneve: Icchak (nagyapja után: Izsák)
- ↑ Emlékkönyv (adatbázis). HDKE - Holokauszt Emlékközpont. [2023. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 28.)
- ↑ Kulinyi Józsefné Königstein Adél halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 942/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
- ↑ Szegedi izraelita házassági anyakönyv.. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
- ↑ Kulinyi Ernő és Kovács Rózsa házasságkötési bejegyzése a székesfehérvári polgári házassági akv. 311/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
- ↑ Bp. VII. ker. anyakönyv. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
- ↑ Kulinyi Ernő és Mandák Magdolna házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 444/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- kemenyegon.hu