Kotuj
| Kotuj | |
 | |
| Sziklás partszakasz a Kotujon | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 1409 km |
| Vízgyűjtő terület | 175 600 km² |
| Forrás | Putorana-fennsík |
 é. sz. 69° 04′ 06″, k. h. 94° 51′ 53″69.068333°N 94.864722°E | |
| Torkolat | Hatanga |
| é. sz. 71° 54′ 52″, k. h. 102° 06′ 18″71.914500°N 102.104900°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Hatanga folyó vízgyűjtő területe | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kotuj témájú médiaállományokat. | |
A Kotuj (oroszul: Котуй) folyó Közép-Szibériában, Oroszország Krasznojarszki határterületének Evenki- és Tajmiri Dolgan–Nyenyec járásában (2007. január 1. előtt: autonóm körzetében). A Kotuj és a Heta folyó egyesülésével keletkezik a Hatanga.
Földrajz
[szerkesztés]Hossza: 1409 km; vízgyűjtő területe: 175 600 km².
Teljes esése 1236 m.[1]
A Putorana-fennsík közepén ered. Kezdetben délkelet felé tart, közben egy hosszú szakaszon keskeny tavat alkot, ez a Harpina-tó. Utána szűk völgyben, továbbra is hegyek között folyik, lejjebb medre ismét kiszélesedik és Gyupkun-tó néven folytatódik. A délről érkező Vojevolihan folyó torkolatánál nagyon éles kanyarral északkelet felé fordul és már alacsonyabban fekvő, szélesebb völgyben folytatja útját. Legnagyobb mellékfolyója, a Mojero torkolata alatt válik igazán bővizű folyóvá. (Korábbi munkák a Mojero és a Heta torkolata közötti folyószakaszt nem a Kotuj, hanem a Hatanga folyó részeként említik.)[2]
Innen a Kotuj a Putorana-fennsík és az Anabar-fennsík nyúlványait elválasztó völgyben halad észak felé, közben fölveszi a Kotujkan folyót, mely az Anabar-fennsík nyugati részének vizeit gyűjti össze. A folyó Kajak településnél ér ki az Észak-szibériai-alföldre és Kreszti település közelében találkozik a Hatanga másik forráságával, a Heta folyóval.
Október elejétől május végéig, június elejéig jég borítja.
Mellékfolyói
[szerkesztés]- Jobbról: Mojero (825 km), Kotujkan (447 km), Erijecska.
- Balról: Csangada, Tukalan.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Székely András. Szovjetunió, I. kötet. Budapest: Gondolat Kiadó, 145. o. (1978). ISBN 9632803035
- ↑ A. A. Szokolov: Gidrografija SZSZSZR (orosz nyelven). Gidrometeizdat, 1952 (Hozzáférés: 2010. július 27.)
Források
[szerkesztés]- Nagy szovjet enciklopédia (orosz nyelven). Hozzáférés ideje: 2010. július 23.
- V. Vlagyimirov: Raznolikij Kotuj (orosz nyelven). [2010. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 24.)
- szerk.: A. V. Borodko, V. F. Habarov: Nacionalnij atlasz Rosszii (I. kötet) (orosz nyelven). Moszkva: Roszkartografija, 234-235. o. (2004). ISBN 5851202173
