Knittelfeld

Knittelfeld
Knittelfeld címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Murtali járás
Irányítószám	8720
Körzethívószám	03512
Forgalmi rendszám	MT
Népesség
Teljes népesség	12 626 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	645 m
Terület	13,86 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′ 54″, k. h. 14° 49′ 46″47.215, 14.829444444444
Knittelfeld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Knittelfeld témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Knittelfeld osztrák város Stájerország Mura-völgyi járásában. Lakossága 2017 januárjában 12 658 fő volt.

Elhelyezkedése

Knittelfeld a Mura-völgyi járásban

A város dél felől

Knittelfeld Felső-Stájerországban, a Mura mentén, az Aichfeld-medence keleti végében fekszik, 645 m-es tengerszint fölötti magasságon. Az önkormányzathoz három település tartozik: Apfelberg (235 lakos), Knittelfeld (11 375 lakos) és Landschach (936 lakos).

A környező önkormányzatok: északra Kobenz, keletre Sankt Margarethen bei Knittelfeld, délre Lobmingtal, nyugatra Spielberg.

Története

A települést először 1224-ben említik. 1292-ben Knittelfeld mellett győzte le I. Albert herceg a Landsberger-szövetség seregét. 1302-ben városjogot kapott.

Az első világháborúban a város mellett fogolytábort létesítettek. 1915-ben kb. 30 ezer - jórészt orosz - hadifoglyot őriztek itt, a város lakosságának többszörösét. Olaszország hadbalépése után a táborban az Isonzó-front sebesültjeinek hoztak létre kórházat, amelynek kapacitása meghaladta az 5 ezer beteget. A háború után a tábort Knittelfelder Neustadt városrésszé alakították.

A második világháborúban 1945. február 23-án a szövetségesek teljesen lebombázták Knittelfeld belvárosát.

A város 2002-ben az országos hírlapok címlapjára került, amikor az Osztrák Szabadságpárt itt rendezte gyűlését és az ún. "knittelfeldi puccs" az első Schüssel-kormány bukásához vezetett.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform keretében az addig önálló Apfelberg községet Knittelfeldhez csatolták.

Lakosság

Knittelfeld lakosságát 2016. január 1-én 12 667 főre becsülték. A város lakosainak száma 1971-ig folyamatosan nőtt és elérte a 15 693-at, azóta azonban fokozatosan csökken. 2015-ben a helybeliek 83,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 9,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,1% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára.

A 2001-es népszámlálás során a knittelfeldiek 65,8%-a vallotta magát katolikusnak, 5,8% protestánsnak, 3,5% muszlimnak, 2,2% ortodox kereszténynek, 20,4% pedig felekezet nélkülinek. Ugyanekkor 42 magyar élt a városban.

Gazdaság

Az osztrák ipar hanyatlása éreztette magát a környéken és a munkahelyek száma lecsökkent. A munkanélküliség az országos átlag fölött van. A legnagyobb munkaadók a vasút, amely több mint kétezer embert foglalkoztat, az Austria Email AG, a városi önkormányzat és a villanymotorokat gyártó ATB AG (utóbbi mintegy 600 dolgozóval).

Látnivalók

A temetői Szt. János-templom

A kapucinusok temploma

A második világháborúban Bécsújhely mellett Knittelfeld szenvedte el a legnagyobb károkat az osztrák városok közül, így történelmi épületeinek nagy része megsemmisült.

• a Krisztus király-plébániatemplom
• az 1719-es főtéri pestisemlékoszlop
• a neuistadti volt fogolytábor
• Friedensplatz
• a kapucinusok Angyali üdvözlet-temploma
• vasútmúzeum
• városházi képtár
• a fatornyos Szt. János-templom

Híres knittelfeldiek

• Gert Hofbauer (1937 - ) karmester
• Lizzi Waldmüller (1904-1945) színésznő, énekesnő

Testvérvárosok

• Kameoka, Japán
• Barcs, Magyarország

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Knittelfeld című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Gerhard Ebner (Hrsg): Großmutter, wie war das damals? Oral-History-Projekt 1988.
• Gerhard Ebner (Hrsg): Als Großvater in den Krieg ziehen musste. Oral-History-Projekt 1993.
• Stefan Karner: Die Steiermark im Dritten Reich 1938–1945. 3. Auflage. Leykam, Graz 1986, ISBN 3-7011-7302-8, S. 391.
• A város honlapja
• 62041 – Knittelfeld Statistik Austria