Kavarán
Kavarán (Constantin Daicoviciu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Bánság |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Krassó-Szörény |
Község | Kavarán |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 327090 |
SIRUTA-kód | 51886 |
Népesség | |
Népesség | 661 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 160 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 33′, k. h. 22° 09′45.550000°N 22.150000°EKoordináták: é. sz. 45° 33′, k. h. 22° 09′45.550000°N 22.150000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kavarán (románul: Constantin Daicoviciu), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lugostól délkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Kavarán nevét 1376-ban említette először oklevél Karan néven. 1572-ben Kavaran, 1687-ben Kauran, 1802-ben és 1808-ban Kavaran, 1851-ben Kavarán, 1888-ban is Kavarán néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Kavarán, Krassó vármegyében, oláh falu, Szakulhoz 1/2 órányira, a temesvári és mehádiai postaútban: 1 katholikus, 641 óhitű lakos, s anyatemplommal, erdőkkel, szilvásokkal. Bírja Házy család.”
1910-ben 1113 lakosából 791 román, 202 ruszin, 54 magyar, 49 német volt. Ebből 975 görögkeleti ortodox, 86 római katolikus, 18 görögkatolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Temesi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- 14–15. századi templom, a romániai műemlékek jegyzékében a CS-I-s-B-10812 számon szerepel.[1]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Constantin Daicoviciu (1898. március 1. – 1973. május 27.) egyetemi tanár, történész és régész. Emlékére 1973-tól a település az ő nevét viseli.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.