Ugrás a tartalomhoz

Karolópókfélék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karolópókfélék
Földi karolópók (Ozyptila praticola)
Földi karolópók (Ozyptila praticola)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Pókok (Araneae)
Alrend: Főpókok (Araneomorphae)
Alrendág: Neocribellatae
Tagozat: Entelogynae
Öregcsalád: Thomisoidea
Család: Karolópókfélék (Thomisidae)
Sundevall, 1833
Alcsaládok

szövegben

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Karolópókfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Karolópókfélék témájú médiaállományokat és Karolópókfélék témájú kategóriát.

A karolópókfélék (Thomisidae) a főpókok (Araneomorphae) egyik családja, körülbelül 3000 fajjal. Potrohuk lapított, széles, néha többcsúcsú. Testhosszuk 1,5–3,5 mm; ivari kétalakúságuk erőteljes.

Nevüket onnan kapták, hogy táplálékukat „karolólábaikkal” ragadják meg: első két pár lábuk jóval hosszabb a második két párnál. Növényeken vagy a talajon egy helyben, „tárt karokkal” üldögélve várják prédájukat akár órákig is. Ha a zsákmány elég közel kerül, átölelik és felfalják.

Hátrafelé és oldalra is tudnak mászni, illetve futni (mint a tarisznyarákok). Hálót nem szőnek, csak biztosítókötelet és kokont. Nappal vadásznak. A virágokon élő fajok képesek alkalmazkodni a virág színéhez; a drapp vagy barna színűek leginkább leveleken, avarban tartózkodnak. A mérsékelt égövben körülbelül egy évig élnek.

Rendszertani felosztásuk

[szerkesztés]

A családot hét alcsaládra és 17, alcsaládba nem sorolt nemre tagolják az alábbiak szerint:[1]

Ismertebb fajok

[szerkesztés]

Szaporodásuk

[szerkesztés]

A párzási időszak nyáron van. A selymes kokonba zárt, növényre ragasztott petéket a nőstény őrzi, melyek 2-3 hét alatt kelnek ki.

Jegyzetek

[szerkesztés]