Kapela Dvor
| Kapela Dvor | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Verőce-Drávamente |
| Község | Lukács |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 33406 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 204 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 53′ 20″, k. h. 17° 25′ 08″45.888889°N 17.418889°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 20″, k. h. 17° 25′ 08″45.888889°N 17.418889°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kapela Dvor falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Lukácshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Verőce központjától 6 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Drávamenti-síkságon, a Barcsot Daruvárral és Pakráccal összekötő 5-ös számú főútvonal mentén fekszik. Házai teljesen egybeépültek a szomszédos Turanovac településsel.
Története
[szerkesztés]A falu a 20. század elején akörül a barokk kastély körül keletkezett, melyet még 1880 körül a terület birtokosa pribéri, vuchini és dunaszekcsői Jankovich-Bésán Géza építtetett ide. A kastély és a település kezdetben tulajdonosáról a Gejzin Dvor nevet viselte. Mai nevét csak a II. világháború után kapta a kastély délnyugati saroktornyáról, mely kápolnatoronyhoz hasonlított. A kastélyt és a birtokot a 20. század elején Károlyi I. Árpád vásárolta meg Jankovich Géza fiától és kisebb átépítéseket végeztetett rajta. Az ő idejében a birtokon spárgát termeltek és versenylovakat tenyésztettek. Halála után 1930 körül a birtokot három gyermeke, Ferenc, II. Árpád és Erzsébet örökölte. 1939-ben a család Zágrábra költözött, a birtok pedig a takarékpénztáré lett, amely 1942-ben a Zagorjéből ide települt családoknak értékesítette. 1964-ben az épület nagy részét a lukácsi vadásztársaság szerezte meg, csak egy család maradt benne. Tervezett felújításából csak a tető és a saroktorony felújítása történt meg. Az 1980-as évek közepéig iskolaként működött. Ezután az épület sokáig üresen állt. Újjáépítése csak a legutóbbi időben történt meg. Ma szállodaként üzemel.
A falunak 1910-ben 8 lakosa volt, valamennyien magyar anyanyelvűek. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben 255 főnyi lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 259 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 8 | 17 | 69 | 199 | 229 | 283 | 281 | 266 | 255 | 272 | 259 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Jankovich család emeletes későbarokk kastélya egy a Drávamenti síkságból kiemelkedő enyhe magaslaton áll. Négyszög alaprajzú épület az északi homlokzatból kiemelkedő terasszal, a keleti oldalon erkéllyel és délnyugati saroktoronnyal. Az egész épület alatt pince található. Építészetileg legérdekesebb része a bejárat utáni nagy előtér a két emeletnyi magasságú lépcsőzettel és a galériával, melyről az emeleti rész bejárata nyílik. Belül részben fennmaradtak az eredeti díszes nyílászárók, az ajtók, valamint a lépcsőzet és a galéria fa korlátja. A belső falfestésnek csak egy látható része maradt fenn, a többit valószínűleg lemeszelték. A kastély körüli park négy és fél hektárra terjedt ki, a növényzetből néhány fa megmaradt. A megyei önkormányzat 2012-ben vásárolta meg az épületet, és 2014-re teljesen felújította.[4] Jelenleg hotelként és rendezvényhelyszínként működik, és a folyamatban levő további fejlesztések eredményeként a jövőben a kerékpáros turizmusba is jobban bekapcsolódik.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Kurija-jankovic.com - About hotel. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
- ↑ Logframe.hu - Megkezdődött a Barcs és Drávatamási közötti kerékpárút építése. [2019. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
- A kastély a megyei önkormányzat honlapján (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A Janković kúria szálloda honlapja (angolul)
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
