Kalmarsund
| Kalmarsund | |
 | |
| Országok |  Svédország |
| Hosszúság | 130 km |
| Legnagyobb szélesség | 25 km |
| Legkisebb szélesség | 5 km |
| Települések | Kalmar, Färjestaden |
| Elhelyezkedése | |
 Kalmarsund
Pozíció Délnyugat-Skandinávia térképén
| |
 é. sz. 56° 43′ 57″, k. h. 16° 26′ 57″56.732389°N 16.449281°EKoordináták: é. sz. 56° 43′ 57″, k. h. 16° 26′ 57″56.732389°N 16.449281°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmarsund témájú médiaállományokat. | |
A Kalmarsund a svédországi Öland szigete és a Skandináv-félsziget szárazföldje között húzódó keskeny tengerszoros a Balti-tengeren. Hossza körülbelül 130 kilométer, szélessége 5 és 25 kilométer kötött váltakozik. Nevét Kalmar településsel nagyjából azonos időben kapta, bizonytalan, hogy melyiket nevezték így előbb. A szó jelentése végső soron a régi helyi svéd nyelvjárásban kőgörgeteget, kőhalmot, köves helyet jelent, ami a tengerben a hajózást veszélyeztette.[1] A szorost a legkeskenyebb része közelében szeli át az 1972-ben befejezett, 6 kilométer hosszú Ölandi híd. A Kalmarsund északi, kiszélesedő részében terült el a Blå Jungfrun (Kék szűz) nevű sziklasziget, ami nemzeti parkjáról nevezetes.
Története
[szerkesztés]A tengerszoros környéke már az északi bronzkorban lakott volt, sőt az újkőkorszakból, de még a középső kőkorszakból, i. e. 6000 körüli időkből is találtak errefelé leleteket.[2][3]
Neve írásban legkorábbról az 1000-es évekből maradt fenn egy rúnakövön. A szoros legkeskenyebb része közelében a 12. században erődítményt építettek, ami később a kalmari vár alapja lett.
-
A Blå Jungfrun szigetnek a jégkorszakban feltört kövei -
Öland szigete műholdfelvételen, nyugati oldalán (balra) a Kalmarsund
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kiss Lajos 310. o.
- ↑ Thomas B. Larsson, The Bronze Age Metalwork in Southern Sweden, 1986, University of Umeå, Dept of Archaeology, 200 pages ISBN 91-7174-229-8
- ↑ C.Michael Hogan (2007) Alby Mesolithic Village, The Megalithic Portal, ed. Andy Burnham
Források
[szerkesztés]- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2
