Ugrás a tartalomhoz

Kadarkút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kadarkút
A kastély madártávlatból
A kastély madártávlatból
Kadarkút címere
Kadarkút címere		 Kadarkút zászlaja
Kadarkút zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásváros
PolgármesterKarsai József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7530
Körzethívószám82
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2303 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség60,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság197-213 m
Terület39,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 13′ 54″, k. h. 17° 37′ 10″46.231561°N 17.619389°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 54″, k. h. 17° 37′ 10″46.231561°N 17.619389°E
Kadarkút (Somogy vármegye)
Kadarkút
Kadarkút
Pozíció Somogy vármegye térképén
Kadarkút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kadarkút témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kadarkút város Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban. A kistérségek 2014-es megszüntetése előtt a Kadarkúti kistérség székhelye volt.

Fekvése

[szerkesztés]

Kaposvártól 25 kilométerre helyezkedik el, Belső-Somogy és a Zselic határán. Kaposvár és Nagyatád, a 61-es és 68-as főutak felől a Kaposfő-Lábod közti 6616-os úton, Szigetvár felől a 6-os főúttól idáig húzódó 6607-es úton, Nagybajom felől pedig a 6618-as úton.

A település alaprajza a 19. századi rendezésnek köszönhetően szabályos: egymásra merőleges utcákból áll.

A községhez a következő puszták tartoztak, illetve tartoznak: Hódos-puszta, Körmendpuszta és Somogyszentimrepuszta.

Története

[szerkesztés]
Bővebben: Kadarkút története

Időszámításunk előtt

[szerkesztés]

A miocén és pliocén időszakban a területet a Pannon-tenger borította, melynek visszahúzódását követően a terület jellemzően mocsaras volt. A történelem korai időszakában az emberi jelenlét nem volt számottevő, azonban a település környékén az előkerült leletek szerint már i. e. 8000–10 000 évvel ezelőtt is éltek.

A középkorban

[szerkesztés]

Kadarkút első, és az utókorra fennmaradt írásos említése az 1332-1335 években készült pápai tizedjegyzékében található: a tizedszedés második évében (1333) Kadacuta, majd Kadarcuta formában, a tizedszedés harmadik évében (1334) Kadarkuta, míg negyedik évében (1335) Chadarcuthay formában írták a helység nevét.[3] A település első okleveles említése Tamás országbíró által, alsólendvai Miklós bán és Szentkirályi Jakab fia János közötti perben 1353-ban kiadott oklevelében található Kadarkuth formában.[4] Az akkori és későbbi dokumentumok több különböző alakban is említik a települést, úgymint: Chadarcuthay, Kadarcuch, Kadarkutha, Kethkadarkutha, Kadarkuth.

A középkorban a város mai területén hét falu létezett: Kadarkút, Kiskadarkút, Szentkirály, Körmend, Kenéz, Szentimre és Hódos. Az Árpád-házi és az utánuk következő, török megszállás előtti királyok uralkodása alatt többen is pereskedtek a település birtoklásáért, de az itt lakók békés életet éltek.

A török idők

[szerkesztés]

Kadarkút és környéke 1554-től tartozott a török területek közé, amikor lakói már a törököknek is adóztak. A mohácsi szandzsák 1554-ben készült fejadólistája szerint a görösgáli (garasgáli) keza helységei közül Kadarkúton 7 ház, Szentkirályon 2 ház, Szentimrén 1 ház fizetett adót.[5] Körmendpuszta az 1554. évi török kincstári adólajstrom szerint 2 házból állt. Az 1554-es fejadó-defter Kadarkúton hét családfőt írt össze, akik: Kutera Ferenc, Cse Antal, Fodor Gergel, Nagy Ferenc, Hirvát Kelemen, Veres Benedik, Varga Tamás.[6]

A pécsi vilajethez tartozó mohácsi szandzsák 1565–1566 évi fejadó-deftere szerint a törököknek a garasgáli náhije községei közül Kadarkúton 3 ház, a kaposvári náhijéból Szentimrén 4 ház adózott.[7] A szigetvári vilajet 1571. évi fejadó-deftere szerint a garasgáli náhijéból Kadarkúton 22, Szentkirályon 3, a pécsi szandzsák kaposvári náhiéjához tartozó Körmenden 5, Szent Imrén 4 ház fizetett adót. Az 1571-es fejadó-defter Kadarkúton 19 családfőt írt össze: Cse Antal, Verös Benedik, Varga Tamás, Szabó János, Kosi Vince, Veres Márton, Szőke György, Gyalus János, Gyalus Imre, Gyalus Balázs, Kis Boldizsár, Bire Antal, Fejes Miklós, Házadi Mihály, Kovács Benedik, Baka István, Varga Imre, Fejes Sebestyén.[6]

A szigetvári liva rúznámcséja[8] szerint 1586–1587-ben a kanizsai náhijéhoz tartozott, később a szigetvári szandzsák részeként Kadarkút (Kodorkud) birtokait Juszuf bin Musztafára írták.[9] 1582-ben 3 portáját írták össze a török adószedők. Utolsó török földesura Kücsök Zachim volt.

A török alóli felszabadulástól és a dualizmus koráig

[szerkesztés]

A török idők alatt a térség elnéptelenedett, a legtöbb épület elpusztult. A 19. század idején a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családoknak voltak itt birtokai.

A dualizmus korától napjainkig

[szerkesztés]

1936–1949 között közigazgatásilag Kadarkúthoz tartozott Kőkút település is. A városi rangot 2005-ben kapta meg.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Verkman József (független)[10]
  • 1994–1998: Verkman József (független)[11]
  • 1998–2002: Verkman József (független)[12]
  • 2002–2006: Verkman József (független)[13]
  • 2006–2010: Verkman József (Kadarkútért)[14]
  • 2010–2014: Karsai József (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2014–2019: Karsai József (Fidesz-KDNP)[16]
  • 2019–2024: Karsai József (Fidesz-KDNP)[17]
  • 2024– : Karsai József (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2516
2494
2435
2372
2328
2318
2303
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2303 fő (2024. jan. 1.)[2]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 0,9% németnek, 5,3% cigánynak, 0,2% horvátnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,8%, református 10,8%, evangélikus 0,7%, izraelite 0,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 10,6% (13,5% nem nyilatkozott).[18]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% horvátnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt római katolikus, 8,4% református, 0,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% izraelita, 1,2% egyéb keresztény, 3% egyéb katolikus, 18,1% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[19]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Somogyszentimrei földvár (Nováki Gyula szerint bronzkori)
  • Római katolikus templom (klasszicista, épült 1832-1840 között, tervezője és építője: Johann Felder)
  • Református templom (neogótikus, épült 1905–1906 között, tervezője és építője: Károlyi Emil és Schlauch Imre)
  • Vótapuszta kastélyépület (1910–1911 között épült, építtetője Somssich Géza)
  • Hősök tere – Hősi emlékmű (állították: 1924)
  • Szabadkai Tibor magánarborétuma

Híres emberek

[szerkesztés]

Kadarkúton született Hollósi Eszter ( Halmágyi Ivánné), aki 12 èvig volt országgyűlési képviselője Makó körzetének.

Testvértelepülései

[szerkesztés]

A fenti megállapodások aláírására az adott évi kadarkúti városnapi rendezvények idején tartott ünnepi közgyűlések keretében került sor.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Kadarkút települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 6.)
  2. ↑ a b Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ ASV Rationes Collectoriae in Hungaria 1317, 1332–1337. Nr. 183. Rationes Jacobi Berengarii et Raimundi de Bonofato collectorum decimarum sexemalium in regno Hungariae. (Incipit Solutio Decime Papalis Wesprimiensis Ecclesie Scilicet anni secundi et tertii et quarti) Fol. 116a col. II., fol. 116b col. I., fol. 118b col. I., fol. 120a col. I)
  4. ↑ Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár, 4395
  5. ↑ Türk. Hass. Mxt. 529., Österreichische Nationalbibliothek, Bécs
  6. ↑ a b Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye 16. századi török adóösszeírásai
  7. ↑ Türk. Hass. Mxt. 606., Österreichische Nationalbibliothek, Bécs
  8. ↑ liva: török közigazgatási kerület 1526 után, kb. mint a szandzsák; rúznámcse: javadalombirtokok (pl, tímárok) birtokosainak változásáról folyamatosan vezetett napló.
  9. ↑ Türk. Hass. Mxt. 597., Österreichische Nationalbibliothek, Bécs
  10. ↑ Kadarkút települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. ↑ Kadarkút települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  12. ↑ Kadarkút települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  13. ↑ Kadarkút települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  14. ↑ Kadarkút települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  15. ↑ Kadarkút települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  16. ↑ Kadarkút települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  17. ↑ Kadarkút települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
  18. ↑ Kadarkút Helységnévtár
  19. ↑ Kadarkút Helységnévtár
  20. ↑ Írás Csokonairól Gige honlapján. [2007. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 15.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kadarkút&oldid=27425867”