Kőrösi-sztúpa

Kőrösi-sztúpa
Kőrösi Csoma Sándor-emléksztúpa
Település	Tar
Ország	Magyarország
Vallás	Buddhizmus
Névadó	Kőrösi Csoma Sándor
Építési adatok
Típus	Sztúpa
Építés kezdete	1992
Építés befejezése	1992
Építtető	Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség
Tervező	Dominique Greau
Alapadatok
Magasság	13 m
Elhelyezkedése
Kőrösi-sztúpa Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 50″, k. h. 19° 44′ 42″47.963791666667, 19.745
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrösi-sztúpa témájú médiaállományokat.

A Kőrösi-sztúpa, vagy teljes nevén Kőrösi Csoma Sándor békesztúpa, a magyarországi buddhizmus egyik fontos építménye Tar községben, amelyet a 14. Dalai Láma szentelt fel 1992. július 22-én a magyarországi egyházak és más közszereplők jelenlétében, Kőrösi Csoma Sándor, a magyar bódhiszattva halálának 150. évfordulóján. Dordzse Lopön Láma Ngawang inspirációjával és szellemi vezetésével különböző egyházi, politikai, illetve magánszemélyek és vállalatok adományaiból épült fel négy hónap alatt. Ma a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség egyik központjaként működik.

Az általában zárt sztúpáktól eltérően a tari építménybe be is lehet menni. A 13 méter magas épület központi tengelyébe életfát helyeztek, melyben szent relikviák találhatók. A sztúpa folyamatosan forgó imakereke („mani-korló”) összesen négyszázmillió matrát tartalmaz, amelyek a Buddha tanításának lényegét tartalmazzák. A buddhista hagyományok szerint a Buddha az első tanításával megforgatta a tan kerekét. Az imakerék forgása azt szimbolizálja, hogy a tanítás tovább él. Aki imakereket forgat, az a Buddha tanításait gyakorolja.

A Kőrösi Csoma Sándor emlékpark

A sztúpa a Kőrösiről elnevezett emlékpark területén helyezkedik el. A park bejárata előtt egy teaház és ajándékbolt működik. A park épületei közül egy emlékpavilon Kőrösi életútját mutatja be. Az időszakosan nyitva tartó Tara Templomban (Szabadító Buddha Anya Templom) meditációs gyakorlatokat és elvonulásokat tartanak. A Tara templomot Cültrim Rinpocse és Láma Csöpel (Füzeskúti Ferenc) avatta fel 2011-ben, melyet azóta is több neves és kiváló tibeti mester szentelt meg. A Szkíta és Magyar Szellemiség Központja (Nemrót Aranykertje Templom) külön épületet kapott, amely az ősi hun templomok stílusát követi .

Elhelyezkedése

A Mátraaljában, a Zagyva folyó széles völgyére néző lankáson, közvetlenül a 21-es út mellett, Tar község határában található az Emlékpark és benne a sztúpa. Autóval Hatvan felől közelíthető meg a 21-es főúton a Sámsonháza–Nagybárkány táblával jelzett elágazásig. Az emlékparknak van saját parkolója is. Gyalogosan a tari vasútállomástól negyedórás séta. A 21-es útig elsétálva bal oldali irányban 600 méter után elérhető az emlékpark.

A Magyar Bodhiszattva sztúpája

Kőrösi Csoma Sándorról másik sztúpát is neveztek el Magyarországon. A tari Kőrösi-sztúpa előtt tíz évvel épült meg Rács Géza magánterületén hazánk legelső sztúpája, a Magyar Bodhiszattva sztúpája. A buddhizmusban a bódhiszattva (szanszkrit: बोधिसत्त्व bódhiszattva; páli: बोधिसत्त bódhiszatta) vagy egy megvilágosodott (bódhi) lét (szattva) vagy egy megvilágosodott személy vagy a szanszkrit helyesírás szerint véve (satva) "hős tudatú (szatva) a megvilágosodásért (bódhi)". Találkozhatunk még magyarul a világosságra törő vagy a megvilágosodott lény kifejezésekkel. A théraváda buddhizmusban ez a cím elsősorban Gautama Buddhát takarta, mielőtt megvilágosodott volna. A mahájána buddhizmusban bővebb jelentéssel bír.

Kapcsolódó szócikkek

• Buddhizmus Magyarországon
• A Magyar Bodhiszattva sztúpája
• Zalaszántói sztúpa
• Sztúpa

Galéria

• 
  A Buddha Park bejárata
• 
  A Buddha Park látványa
• 
  A Tara templom

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• A magyarországi karma kagyüpa buddhista közösség oldala