Kíthira
| Kíthira (Κύθηρα) | |
 | |
| Látkép Chora várából | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Attika |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3605 fő (2021) |
| Földrajzi adatok | |
| Szigetcsoport | Jón-szigetek |
| Terület | 278 km² |
| Hosszúság | 29 km |
| Szélesség | 16 km |
| Tengerszint feletti magasság | 506 m |
| Legmagasabb pont | 506 |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 Kíthira
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 36° 15′ 27″, k. h. 22° 59′ 51″36.257500°N 22.997500°EKoordináták: é. sz. 36° 15′ 27″, k. h. 22° 59′ 51″36.257500°N 22.997500°E | |
| Kíthira weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kíthira témájú médiaállományokat. | |
Kíthira (görög írással Κύθηρα, olaszul Cerigo) sziget Görögország területén, a Peloponnészoszi-félsziget délkeleti csúcsának közelében, a Krétai-tenger nyugati határán. Hagyományosan a Jón-szigetek közé sorolják, habár távolságban messze esik azoktól. Ógörög neve Küthéra.
A sziget leírása
[szerkesztés]Területe 278 km²,[1] lakossága 4000 fő (2011-ben).[2] A sziget népessége 1864-ben érte el a csúcspontját, mintegy 14 500 főt, ezután folyamatosan csökkent, elsősorban a kivándorlás miatt (Görögország más területeire, illetve Ausztráliába, az Egyesült Államokba, Németországba). A sziget nagyrészt kopár, fátlan. A Földközi-tenger legmélyebb része, az 5267 méter mély Calypso a szigettől 150 km-re nyugatra található.
A sziget története
[szerkesztés]A görög mitológiában Aphroditének, a szerelem istennőjének szigete, Ciprus mellett. A monda szerint itt született meg, innen az „Aphrodité szigete” elnevezés.
A sziget ókori fővárosa a délkeleti részen fekvő Szkandeia volt, melynek közelében minószi település romjaira bukkantak. Az ásatásoknál városfal, az Akropolisz, egy Aphrodité-templom és egy kereskedelmi központ maradványai kerültek elő.
A korai archaikus korban föníciaiak telepedtek le itt. A föníciaiakat, akik csigatenyésztéssel és bíborfestékgyártással foglalkoztak, a bíborcsiga élőhelyei vonzották ide. Később Spárta, majd rövid időre Athén kezére került, a Kr. e. 2. században pedig a Római Birodalom részévé vált.
A középkorban Paleokhora volt a főváros. 1363-tól velencei uralom alatt álló fontos támaszpont volt. További politikai sorsa megegyezik a többi jón szigetével.
A 20. század végétől kezdve – a többi görög szigethez hasonlóan – gazdasága főleg a turizmusra épül.
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Philoxenus (Kr. e. 435-380) - dithürambikus költő.
- Marco Venier, Cerigo ura (- 1311) - Cerigo ura volt.
- Valerios Stais (1857-1923) - régész
- Yianis Vilaras (1771-1823) - költő és író.
- George Miller - Oscar-díjas ausztrál rendező és producer (Mad Max, Babe, Happy Feet).
- Alex Freeleagus ausztrál ügyvéd, volt görög főkonzul Queenslandben.
- Manuel Aroney - OBE ausztrál akadémikus és emberi jogi aktivista.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Charles Arnold (Hrsg.): Die Inseln des Mittelmeers. Hamburg, 2008 ISBN 3866480962
- ↑ Απογραφή Πληθυσμού – Κατοικιών 2011. ΜΟΝΙΜΟΣ Πληθυσμός Görög Statisztikai Hivatal
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Kythira című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Frauke Burian: Jón-szigetek
- Visit Kythera - Tourist & Culture Guide of Kythera Island Greek. English. Français. Deutsch. Italiano. Español. Türkçe
