Kézbesítési vélelem
A kézbesítési vélelem olyan vélelem, amelynek az eseteiben úgy kell tekinteni, hogy a postai úton megküldött hatósági iratok kézbesítése megtörtént volna, mintha sikeres lett volna (holott a kézbesítés ténylegesen nem volt sikeres). Jelentősége abban áll, hogy a hatóságok az írásban közölt döntéseiket hivatalos iratban kézbesíteni kötelesek.
Esetei
[szerkesztés]- A küldemény átvételének megtagadása esetén (a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át) az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ez a vélelem automatikusan beáll és csak úgy dönthető meg, ha az ebben érdekelt igazolja, hogy maga a kézbesítés volt szabálytalan.
- Ha az irat a hatósághoz "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, akkor - az ellenkező bizonyításig - úgy kell tekinteni, hogy az iratot a postai kézbesítés második tényleges megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ilyen esetekben a kézbesítési vélelem az ügyfél küldemény-átvételi szándékától függetlenül áll be.
Források
[szerkesztés]- a közigazgatási eljárási törvény (Ket.) 79. §