John Logie Baird
| John Logie Baird | |
 | |
| Született | 1888. augusztus 14.[1][2][3][4][5] Helensburgh |
| Elhunyt | 1946. június 14. (57 évesen)[1][2][3][4][5] Bexhill-on-Sea[6] |
| Állampolgársága | brit |
| Házastársa | Margaret Albu |
| Gyermekei | két gyermek |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Honorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh |
| Halál oka | természetes halál |
 A Wikimédia Commons tartalmaz John Logie Baird témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
John Logie Baird (Helensburgh, Dumbartonshire, 1888. augusztus 13. – Bexhill-on-Sea, East Sussex, 1946. június 14.) skót villamosmérnök, a televíziós műsorszórás egyik úttörője. Készülékével ő volt a világon az első, aki az 1920-as évek közepén képes volt mozgóképet nagy távolságra is közvetíteni.
Élete
[szerkesztés]A glasgow-i Royal Technical College elvégzése után a város egyetemén folytatott villamosmérnöki tanulmányait félbeszakította az első világháború. A háborút követően tartósan nem talált munkát, így a karibi szigetvilágba utazott, ahol több szappan- és lekvárüzemet is megnyitott. Üzleti vállalkozásai nem hoztak sikert, így végül 1922-ben megroppant egészségi állapotban és reményvesztetten hazatért Angliába. Egyetemi tanulmányait nem folytatta, hanem kamaszkora kedvteléséhez visszatérve műkedvelőként kísérletezgetett az elektromossággal és az optikával.
Autodidaktaként sajátította el a későbbi találmányához vezető tudást: megismerkedett a fotocellák fényelektromossági alapjaival, az elektroncsővel, a mechanikus képmegjelenítő Nipkow-tárcsával. 1924-ben megalkotta első, harmincsoros, elektromechanikus letapogatású, azaz a képet eltérő intenzitású fénypontokká alakító tárcsás kamerából és neoncsővel megvilágított televíziós készülékből álló rendszerét. Eleinte csupán kisebb távolságokból (pár méterről, a szomszéd irodából) volt képes mozgóképet megjeleníteni, amely azonban egyfelől kisméretű volt, másfelől egy vörös háttérben mozgó, többnyire fekete sziluettet közvetített. 1925. március 25-én a londoni Selfridges áruház közönségének tartott vetítésen mutatta be mozgó sziluetteket (ujj-játékokat) élőben közvetítő készülékét. Ugyanazon év októberében készüléke már képes volt féltónusú képek, azaz felismerhető emberi arcok közvetítésére is, de ez a minőség még mindig nem tette találmányát piacképessé. Hogy anyagilag biztosítsa a további fejlesztéseket, 1926. január 26-án bemutatót tartott a londoni Royal Institutionben, majd a Marconi Companyhez fordult támogatásért. Sikertelenül, noha készüléke ekkor a korábbi öt helyett már másodpercenként tizenkét kép közvetítésére volt alkalmas, amely a mozgáskövetés minőségét javította. Végül 1927. április 27-én megalapította saját társaságát, a Baird Television Development Companyt, piacra dobta a harmincsoros Baird márkanevű televíziót (Baird Televisor), és találmányával a BBC-hez fordult.
A Baird-féle televízió által közvetített gyenge minőségű kép miatt a BBC eleinte nem érdeklődött komolyan ajánlata iránt. Végül azonban a folyamatos tökéletesítések, majd Baird 1927-es London–Glasgow, és 1928-as transzatlanti, London–New York közötti sikeres képátviteli kísérlete meggyőzőek voltak, s a BBC 1929. szeptember 30-án Baird televíziós műsorszóró készülékével megkezdte a kísérleti adások sugárzását. 1930-ban a rendszer már a kép és a hang együttes átvitelére is képes volt, s július 14-én leadták az első rövid játékfilmet, Luigi Pirandello A férfi, aki virágot hord a szájában (The Man with the Flower in his Mouth) című egyfelvonásosának adaptációját. 1931-ben már közvetítették az egyik legjelentősebb angliai társadalmi eseményt, az epsomi derbi finisét is. Erre az időszakra a korábbi tárcsás kamerát már felváltotta a tükördobos felvevő, 1936-tól pedig a harmincsoros kép helyett is 240 soros rendszer üzemelt, ezzel a Baird-féle televíziós képek minősége számottevően javult. 1939-ben kikísérletezett egy színszűrő tárcsával és katódsugárcsővel üzemeltetett színes televíziós készüléket is.
Ez azonban már nem segített a Baird-féle készüléken, végül nem az elektromechanikus technológia jelentette a továbblépést a televíziózás történetében: 1936-ban a BBC átvette az EMI Group és a Marconi Company által kifejlesztett elektronikus képátviteli rendszert és az Emitron kamerát, amelyek az 1940-es évekre teljesen kiszorították Bairdet a televíziózásból.
A Baird Televisor egyik működő készüléke megtekinthető a Londoni Tudományos Múzeumban (London Science Museum).
További kísérleteivel, találmányaival és kezdetleges készülékeivel többek között hozzájárult a radar (1926) és a videofelvevő (1928) feltalálásához is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b various authors: Dictionary of National Biography (angol nyelven), 1885
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Oxford Dictionary of National Biography (angol nyelven). Oxford University Press, 2004
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 13. o. ISBN 963-05-6821-7
- John Bray: Innovation and the communications revolution: From the Victorian pioneers to broadband Internet. London: Institution of Electrical Engineers. 2002. 100–101. o.
- Archana Srinivasan: Biographies of modern inventors. (hely nélkül): Sura Books. 2007. 50–51. o.
