Ugrás a tartalomhoz

John Herschel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
John Herschel
1867-ben
1867-ben
Életrajzi adatok
Született1792. március 7.
Slough
Elhunyt1871. május 11. (79 évesen)
London
SírhelyWestminsteri apátság
Ismeretes mint
HázastársLady Margaret Brodie Stewart
SzüleiMary Baldwin
William Herschel
Gyermekek
  • John Herschel
  • Alexander Stewart Herschel
  • Caroline Emilia Mary Herschel
  • Isabella Herschel
  • Sir William Herschel, 2nd Baronet
  • Margaret Louisa Marshall
  • Maria Sophie Herschel
  • Amelia Herschel
  • Julia Mary Herschel
  • Matilda Rose Herschel
  • Francisca Herschel
  • Constance Anne Herschel
Iskolái
Pályafutása
Szakterületcsillagászat, matematika
Szakmai kitüntetések
A Wikimédia Commons tartalmaz John Herschel témájú médiaállományokat.

Sir John Frederick William Herschel (Slough, 1792. március 7.London, 1871. május 11.) angol csillagász és matematikus.

Élete

[szerkesztés]

William Herschel csillagász és műszerépítő egyetlen gyermeke volt. 17 éves korában vették fel a cambridge-i St. John's College-ba, 1813-ban (21 évesen) már a Royal Society tagja lett, ebben az évben adta közre első tisztán matematikai munkáját. Kis ideig Londonban jogászkodott, majd teljesen a fizikai és asztronómiai kutatások felé fordult.

A kettőscsillagok katalógusának kibővítésére 1834-38-ban a Jóreménység fokához utazott; ennek eredménye a déli égbolt első átfogó tudományos ismertetése. Visszatérve, 1838-ban Viktória brit királynő megkoronázása alkalmával baronet rangot és számos kitüntetést kapott; éveken át volt a Royal Society titkára, több ízben a Királyi Csillagászati Társaság elnöke és 1850-55-ben, miként Isaac Newton is, a királyi pénzverő intézet főnöke.

Hamvai Newtonéi mellett nyugszanak a Westminsteri apátságban. Fiai közül a második, Alexander és a harmadik, John, szintén csillagászok.

Munkássága

[szerkesztés]

Fontosabb csillagászati megfigyelései 11 kötetes kettőscsillag-katalógusában (Memoirs of the Royal Astronomical Society vol. II-XXXVIII) és az 1864-ben kiadott General Catalogue-ban tette közzé; utóbbi 5079 addig ismeretes ködfoltot és csillaghalmazt tartalmazott.

Dél-afrikai útján fotometriával is foglalkozott. Számos lángspektrumot publikált; egyebek közt a stronciumét és a káliumét.[1]

Ő próbálkozott először a kettőscsillagok pályájának meghatározásával.

Munkái

[szerkesztés]
  • On Light (London, 1828)
  • On Sound (1830)
  • Results of astronomical observations made 1834-38 at the Cape of Good Hope, London 1847

Emlékezete

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Dieter B. Herrmann: Az égbolt felfedezői. Gondolat Kiadó, Budapest, 1981., p. 130. ISBN 963 280 982 3

Források

[szerkesztés]