Ugrás a tartalomhoz

Jagasics András

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
lovászi Jagasics András
Született1728
Elhunyt1786. május 15. (58 évesen)
Szentmargitfalva, Zala vármegye
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa1.f.: szalapatakai Nagy Magdolna (17341772) 2.f.: rábabogyószlói Vajda Sára (17351805)
FoglalkozásaZala vármegye alispánja.
SablonWikidataSegítség

Lovászi Jagasics András, néhol Jakasits vagy Jakasics (1728Szentmargitfalva, 1786. május 15.) Zala vármegye alispánja, táblabíró, földbirtokos.[1]

Családja és származása

[szerkesztés]

A római katolikus nemesi származású lovászi Jagasics család sarja. Jagasics Ferenc, földbirtokos, és gyulai Gaál Anna fia. Apai nagyszülei Jagasics János, és Szalay Anna, akik 1715. július 28.-án III. Károly magyar királytól címeres nemeslevelet szereztek. Az anyai nagyszülei gyulai Gaál Gábor (16901754), földbirtokos és simonyi és varsányi Simonyi Mária voltak. Jagasis András alispánnak az anyai nagynénje gyulai Gaál Katalin (17111770), akinek a férje bonyhádi Perczel József (16991768), Tolna vármegye alispánja, földbirtokos; Jagasics András elsőfokú unokatestvére, Perczel József és gyulai Gaál Katalin fia, bonyhádi Perczel Gábor (17361785), a völgységi járás főszolgabírója, földbirtokos.[2] Két további elsőfokú unokatestvére anyja oldaláról: dunaszekcsői Bésán István (17561826), Veszprém vármegye alispánja, földbirtokos, ifjabb dunaszekcsői Bésán Imre (17631840), cs. és kir. valóságos tábornok, földbirtokos, valamint dunaszekcsői Bésán Károly (17721819), királyi testőr, akik Bésán Imre, földbirtokos és gyulai Gaál Jusztina gyermekei voltak.[3]

Élete

[szerkesztés]

Alap tanulmányai befejezése után, Jagasics András Zala vármegye szolgálatába állt: 1756. október 11.-e és 1758. április 1.-je között Zala vármegye első alügyésze volt. 1757. augusztus 17.-én Zala vármegye másodalispánjává választották, és ezt a hivatalt 1758. augusztus 7.-éig töltötte be. 1758. április 1.-étől 1758. augusztus 7.-éig a vármegye főügyészéként tevékenykedett, 1758. augusztus 7.-étől 1768. november 3.-áig pedig Zala vármegye főjegyzőjeként. 1760. november 27-én Mária Terézia magyar királynőtől birtokadományt szerzett a Zala vármegyei Lovászi és Szentmargita nevű földbirtokokra.[4] 1769. május 2.-án ismét zalai másodalispánná választották meg. 1773. április 14.-éig zalai másodalispán, majd 1773. április 14.-től 1781. szeptember 24.-éig Zala vármegye első alispánja volt.[5]

Jagasics András alispánnak az úrbérrendezés korában összesen 290 úrbéri holdja volt, és a csébi, kávási, lovászi, lövői, pusztaszentpéteri és zalamindeszenti településeken voltak birtokai. A legnagyobb birtoka az a lovászi volt, ami 218 úrbéri holdas volt.

Jagasics András lányaiban kihalt fiú ágon az ő ága a családnak.[6]

Házasságai és leszármazottjai

[szerkesztés]

Jagasics András kétszer nősült: az első hitvesét, a szalapatakai Nagy családnak a sarját, szalapatakai Nagy Magdolna (*Zalapataka, 1734. március 21.–†Zalapataka, 1772. március 21.) kisasszonyt 1752. szeptember 30-án Salomváron vette el; a szülei szalapatakai Nagy György (†1748), helytartó-tanácsi ítélőmester, zalai főjegyző és nemes Lada Zsófia (1714-1767) voltak. A menyasszonynak az apai nagybátyja szalapatakai Nagy Mihály (17061756) királyi tanácsos, Zala vármegye alispánja, országgyűlési követe, földbirtokos volt. Jagasics Andrásnak az első feleségétől született:

Első felesége korai halála után Jagasics András újra házasodott meg: Kőszegen 1772. október 4-én feleségül vette rábabogyószlói Vajda Sára (*Jánosháza, 1735. július 6.–†Szentmargita, 1805. október 31.) kisasszonyt, akinek a szülei rábabogyoszlói Vajda Zsigmond, földbirtokos, vasi főszolgabíró, és chernelházi Chernel Júlia (17041770) voltak. Jagasics András és Vajda Sára frigyéből származott:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. familysearch.org Muraszemenye - római katolikus halottak - Jakasics András halála (boldogfai Farkas Ákos András adattárából)
  2. familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - halottak - Perczel Gábor halála - 1785. jan. 1. (In: Bonyhád)
  3. Boldogfai Farkas Ákos András. A Bésán család (dunaszekcsői). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2024. XX. 54.o.)
  4. A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 45. kötet - 483 - 484. oldal
  5. Zala megye archontológiája 1338-2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.
  6. Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest. (1028.o.)

előző másodalispán:
pallini
Inkey Boldizsár

Zala vármegye másodalispánja

1757. augusztus 17.1758. augusztus 7.

következő másodalispán:
pallini
Inkey Boldizsár


előző másodalispán:
boldogfai
Farkas Ferenc

Zala vármegye másodalispánja

1769. május 2.1773. április 14.

következő másodalispán:
nyírlaki
Oszterhueber Ferenc


előző első alispán:
forintosházi
Forintos Gábor

Zala vármegye első alispánja

1773. április 14.1781. szeptember 24.

következő első alispán:
mezőszegedi
Szegedy Ignác