Júliai-Alpok
Megjelenés
Júliai-Alpok | |
Magasság | 2864 m |
Ország | |
Hegység | Julian Alps and Prealps |
Legmagasabb pont | Triglav |
Terület | 4400 km2 |
Hosszúság | 93 km |
Szélesség | 63 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Júliai-Alpok témájú médiaállományokat. |


A Júliai-Alpok (szlovénül Julijske Alpe; olaszul Alpi Giulie; németül Julische Alpen) hegyvonulat Olaszországban és Szlovéniában. A hegység elnevezése a latin Carsia Iulia („Julius-féle karsztvidék”) tájegységre utal, amely a nevét Julius Caesar-ról kapta (az általa építtetett közeli Forum Iulii város és Via Iulia Augusta út emlékére).
Jelentősebb csúcsai:
- Triglav/Tricorno 2864 m
- Jôf del Montasio/Montaž/Montasch; 2755 m
- Škrlatica 2740 m
- Mangart 2679 m
- Jôf Fuart/ Viš 2,666 m
- Jalovec 2645 m
- Razor 2601 m
- Kanin 2582 m
- Kanjavec 2568 m
- Prisojnik 2546 m
- Prestreljenik 2500 m
- Špik 2472 m
- Tošc 2275 m
- Krn 2244 m
A Vršič (1611 m t.f.) a Júliai-Alpok és Szlovénia legmagasabban fekvő hágója.
Ismertebb üdülőhelyei:
A Júliai-Alpokban ered többek között a Száva és az Isonzó.