Ugrás a tartalomhoz

Istállós-kő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Istállós-kő
Istállós-követ jelző tábla
Istállós-követ jelző tábla

Magasság958,1 m
HelyHeves vármegye
HegységBükk-vidék,
Északi-középhegység,
Kárpátok
Relatív magasság500 m
Elhelyezkedése
Istállós-kő (Magyarország)
Istállós-kő
Istállós-kő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 25′ 08″48.071853°N 20.418906°EKoordináták: é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 25′ 08″48.071853°N 20.418906°E
Istállós-kő (Heves vármegye)
Istállós-kő
Istállós-kő
Pozíció Heves vármegye térképén
Térkép
Kilátás

Az Istállós-kő egy hegy, a Bükk-vidék harmadik legmagasabb pontja, 958,1 méterével Magyarország 7. legmagasabb hegycsúcsa. A Mátrában fekvő csúcsok után a második legmagasabb a Szilvási-kő után. A Bükk-fennsík délnyugati peremén helyezkedik el. Szilvásváradról könnyen megközelíthető pár száz méteres, korláttal kiegészített gyalogút vezet fel az oldalában lévő Istállós-kői-barlangig.

2014 előtt a Bükk-vidék legmagasabb pontjaként tartották számon, de az azóta elvégzett mérések kiderítették, hogy a Kettős-bérc déli csúcsa (Szilvási-kő) 960,715 méter, az északi 958,2 méter magas,[1]

Istállós-kői-barlang

[szerkesztés]

A barlang feltárását 1911-ben Roskó Pál kezdte meg, a gazdag régészeti lelőhelyen azóta többször is végeztek ásatásokat. Az itt talált leletek 30-40.000 évesek, előkerültek tundraszarvas-, barlangi medve-, ősbölény- és bivalymamut csontok és agyarak, kő- és csonteszközök, valamint egy őskőkori tűzhely, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban került kiállításra.[2]

A későbbiekben Kadić Ottokár (1929-ben) és Győrffyné Mottl Mária (1938-ban) kutatott a barlangban. A barlang tervszerű, részletes feltárását 1947-től Vértes László vezette. A kitöltés rétegződése és a rétegekben talált korjelölő állatmaradványok alapján megállapították a barlang történetét, meghatározták a három kultúrréteg korát, az akkor élt embercsoport(ok) jellemzőit. A barlangot 1944-ben védetté, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították.

A legújabb feltárásokat 2000-től Ringer Árpád vezette. Az Istállós-kői-barlang jelentőségét növeli, hogy a jégkori rétegekből előkerült 66 fajból álló fauna a leggazdagabb Európa aurignaci korú feltárásai közül; a mikrofaunájából 3 új emlős- és 20 új madárfajt írtak le.

Források

[szerkesztés]
  1. Új csúcsa van a Bükknek. Index, 2014. február 5. (Hozzáférés: 2014. február 5.)
  2. Az istállós-kői ősemberbarlang


  • Vértes László: Az istállóskői barlang aurignaci II. kultúrájának kormeghatározása, 1959, Akadémiai Nyomda, Budapest
  • T. Dobosi Viola: Bone finds from Istállós-kő Cave, Praehistoria, 2002. 3. évf. 79-102. oldal
  • Adams, Brian: New radiocarbon dates from Szeleta and Istállós-kő caves, Hungary, Praehistoria, 2002. 3. évf. 53-55. oldal
  • Ringer Árpád: The new image of Szeleta and Istállós-kő caves in the Bükk Mountains: a revision project between 1999-2002, Praehistoria, 2002. 3. évf. 47-52. oldal

Külső hivatkozások

[szerkesztés]