Incidencia (epidemiológia)

Az epidemiológiában incidenciának nevezzük egy adott populációban adott időtartam alatt előforduló új esetek (pl. megbetegedés) gyakoriságának mérőszámát. A leggyakrabban használt fajtái az incidenciasűrűség és a kumulatív incidencia, de egyes szerzők az incidencia időt is ide sorolják.^[1]

Incidenciasűrűség

Az új esetek száma és a populációban mért eseménymentes személy-idő hányadosa.

{\text{incidenciasűrűség}}={\frac {\text{új esetek száma}}{\text{populációban az esemény kockázatának kitett összes személy-idő}}}\cdot {\text{konstans}}

Mértékegysége: [idő mértékegység]⁻¹
Értéke 0 és végtelen között lehet
Előnye, hogy nyílt populációban is értelmezhető

Példa:

Egy bizonyos populációban 1000 személy-év megfigyelés alatt 15 új esetet számoltak. A betegség incidenciasűrűsége 0.015 év⁻¹

Kumulatív incidencia

Az új esetek arányát méri a megfigyelés kezdetekor a betegségtől mentes populációban.

{\text{incidencia}}={\frac {\text{új esetek száma}}{\text{érinett populáció létszáma a megfigyelés kezdetektor}}}\cdot {\text{konstans}}

Mértékegysége nincs
Értéke 0 és 1 között változhat
Előnye, hogy értelmezhető a betegség előfordulásának valószínűségeként
Hátránya, hogy csak zárt populációban értelmezhető

Példa:

Például tavaly egy bizonyos város népességét 23 960 fő alkotta. Abban az évben a város lakosságából 435 fő szenvedett egy krónikus betegségben, de közülük 343-an már több éve ismert betegek voltak. Tehát az új esetek száma tavaly 435 − 343 = 92 volt. A betegség incidenciája tehát 92 / 23 960 = 0,0038 vagyis 0,38%; ezer főre számítva kb. 4:1000.

Incidencia idő

Incidencia idő alatt egy referencia ponttól az esemény (megbetegedés) bekövetkezéséig eltelt időt értjük. Amennyiben nincs cenzorálás az incidencia időt például átlag, vagy medián incidencia idővel lehet összefoglalni. Megjegyzendő, hogy sok epidemiológia tankönyv nem tárgyalja külön az incidencia időt a betegség gyakorisági mérőszámok témakőrében^[2]^[3]^[4]

Kapcsolódó szócikkek

prevalencia

Jegyzetek

↑ Rothman K., Greenland S., Lash TL. Modern Epidemiology, 3. kiadás, Lippincott Williams & Wilkins, 2008, Philadelphia, 33-34. oldal ISBN 978-0-7817-5564-1
↑ Szklo M. & Nieto JF. Epidemiology Beyond the Basics 3. kiadás Jones & Bartlett Learning 2014, Burlington, MA ISBN 978-1-4496-0469-1
↑ Fletcher RH. & Fletcher SW. Clinical Epidemiology The Essentials 4. kiadás Lippincott Williams & Wilkins 2005, Philadelphia ISBN 9781451144475
↑ Rothman KJ. Epidemiology An Introduction Oxford University Press 2002, Oxford ISBN 9780781752152

Források

Tompa A (szerk.): Népegészségtani ismeretek. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008. ISBN 978-963-9656-74-1

Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Rothman K., Greenland S., Lash TL. Modern Epidemiology, 3. kiadás, Lippincott Williams & Wilkins, 2008, Philadelphia, 33-34. oldal ISBN 978-0-7817-5564-1

[2] Szklo M. & Nieto JF. Epidemiology Beyond the Basics 3. kiadás Jones & Bartlett Learning 2014, Burlington, MA ISBN 978-1-4496-0469-1

[3] Fletcher RH. & Fletcher SW. Clinical Epidemiology The Essentials 4. kiadás Lippincott Williams & Wilkins 2005, Philadelphia ISBN 9781451144475

[4] Rothman KJ. Epidemiology An Introduction Oxford University Press 2002, Oxford ISBN 9780781752152

[1]

[2]

[3]

[4]