Ugrás a tartalomhoz

III. Manuél trapezunti császár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Manuél
III. Mánuel
Komnénosz Manuél
Komnénosz Mánuel
Trapezunti Mánuel

Trapezunti Császárság császára
Μανουήλ Γ΄
Uralkodási ideje
1390. március 20. 1417. március 5.
ElődjeIII. Alexiosz
UtódjaIV. Alexiosz
Életrajzi adatok
UralkodóházKomnénosz-ház
Született1363. december 16.
Trabzon
Elhunyt1417. március 5. (53 évesen)
Trabzon
NyughelyePanagia Theoszkepasztosz kolostor,, Trapezunt mellett, ma Kızlar Manastırı, Törökország
ÉdesapjaIII. (Komnénosz) Alexiosz trapezunti császár (1337/8–1390)
ÉdesanyjaKantakuzénosz Teodóra (1340–1400)
Testvére(i)
Házastársa1. Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) grúz királyi hercegnő (1360 előtt–1395)
Házastársa2. Philanthrópénosz Anna
GyermekeiElső feleségétől:
Alexiosz (1382–1429)
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Manuél témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. Manuél (1363. december 16.1417. március 5.), görögül: Μανουήλ Γ΄ Μέγας Κομνηνός, grúzul: მანუელ III, ტრაპიზონის იმპერიის იმპერატორი, latinul: Manuel III, imperator Trapezuntinus, trapezunti császár. A Komnénosz-házból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár édesapja, Crispo Florencia naxoszi hercegnő dédapja és I. Katalin ciprusi királynő ükapja,[1] valamint I. Iszmáíl perzsa sah szépapja.[2]

Élete

[szerkesztés]

Apja III. (Komnénosz) Alexiosz trapezunti császár édesanyja Kantakuzénosz Teodóra.

A bizánci–grúz házassági kapcsolatok hosszú időre nyúlnak vissza, hiszen a szomszédság mellett az is döntő tényező volt ebben, hogy a Grúz Királyság is a bizánci rítusú ortodox kereszténységet követte. 1204-ben pedig, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, a Bizánci Birodalom több részre hullott szét, és I. Tamar grúz királynő támogatásával megalakult a grúz vazallus bizánci utódállam, a Trapezunti Császárság. Ezután Grúzia mongol meghódításáig Trapezunt Grúzia fiókállama volt, de később is megmaradtak a jó kapcsolatok köztük, és ezt sok esetben házasságokkal is megpecsételték.

III. Alexiosz trapezunti császár az anyjával, Trapezunti Irén anyacsászárnéval (balra) és a feleségével, Kantakuzénosz Teodóra császárnéval (jobbra) egy trapezunti freskón, Kızlar Manastırı, Panagia Theoszkepasztosz kolostor

III. Alexiosz (1337/381390) trapezunti császár (ur.: 13491390) és V. (Nagy) Bagrat (?–1393/5) grúz király (ur.: 13601393/5) kettős házasságot hozott tető alá a két állam és a két dinasztia: a Komnénosz-ház és a Bagrationi-ház között. 1367 júniusában az 1366-ban megözvegyült V. Bagrat feleségül vette III. Alexiosz legidősebb lányát, Anna (13571406 után) hercegnőt, majd pedig V. Bagrat húgát, Gulkan hercegnőt először eljegyezték Komnénosz Andronikosszal (13551376), III. Alexiosz trapezunti császár házasságon kívül született fiával, aki azonban 1377. március 14-én meghalt. Majd ezután Gulkant Andronikosz öccsével, a trapezunti trónörökössel, Komnénosz Manuél herceggel, III. Alexiosz és Kantakuzénosz Teodóra császárné másodszülött fiával jegyezték el, akivel 1377. szeptember 6-án vagy 1379. október 6-án házasodtak össze Trapezuntban. Ezzel a kettős házassági politika sikeresen megvalósult. Gulkan grúz királyi hercegnő pedig a házasságával felvette az Eudokia nevet. 1390. március 20-án meghalt III. Alexiosz trapezunti császár, és fia trónra lépett III. Manuél néven. Ettől kezdve Eudokia automatikusan császárnéi címet viselt, és az anyósa, Kantakuzénosz Teodóra lett ekkor az anyacsászárné. Ekkortól a két szomszédos uralkodó, III. Manuél és V. Bagrat kölcsönösen sógori viszonyba került: III. Manuél felesége, Eudokia császárné V. Bagrat húga, míg V. Bagrat felesége, Anna királyné III. Manuél nővére volt. A kettős házasság az utódlásban is sikeres volt, hiszen mindkét frigy fiúutódok tekintetében szerencsés volt, bár V. Bagratnak már volt egy fia az előző házasságból, és Eudokia 1382. június 19-én világra hozta egyetlen gyermekét, a későbbi IV. Alexioszt. Eudokia császárné 1395. május 2-án vagy 5-én hunyt el, majd özvegye még ugyanebben az évben feleségül vette Philanthrópénosz Anna úrnőt, Manuél Philanthrópénosz kaisar (caesar) lányát, aki II. Manuél bizánci császár magyarországi követe volt 1395/6-ban és 1420-ban.

Gyermeke

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet).
  2. A szépszülő az ötödízigleni, azaz ötödik generációs felmenő, amikor a két személy között négy generációnyi lépcsőfok van.
  3. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.

Források

[szerkesztés]
  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
  • Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés: 2019. december 16.) 
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990.

További információk

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. Alexiosz
Következő uralkodó:
IV. Alexiosz