Ugrás a tartalomhoz

II. Henrik sogorbi herceg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Henrik
Aragóniai Henrik

RagadványneveSzerencsés
Sogorbi (Segorbei) Hercegség hercege
Enric II/Enrique II
Uralkodási ideje
1445. november 11./
12.
1522. július 22. után
ElődjeI. (Aragóniai) Henrik
UtódjaI. (Aragóniai) Alfonz
Empúriesi Grófság grófja
Enric II/Enrique II
Uralkodási ideje
1445. november 11./
12.
1522. július 22. után
ElődjeI. (Aragóniai) Henrik
UtódjaII. (Aragóniai) Alfonz
Valenciai Királyság helytartója
Enrique de Aragón/Enric d'Aragó
Uralkodási ideje
1496 1505
Katalónia helytartója
Enric d'Aragó
Uralkodási ideje
1479 1494
ElődjeAragóniai Ferdinánd
UtódjaJoan de Lanuza
Életrajzi adatok
UralkodóházTrastamara-ház (Burgund-Ivreai-ház)
Született1445. november 11./12.
Calatayud
Elhunyt1522. július 22. után (76 évesen)
Castelló d'Empúries, Katalónia
NyughelyePoblet-kolostor
ÉdesapjaI. Henrik sogorbi úr (1400–1445)
ÉdesanyjaPimentel Beatrix, Benavente grófnője (1410 körül–1498)
HázastársaBragança Guiomar, Faro grófnője (1470 körül–1516)
Gyermekei1. János (1488–1490)
2. Alfonz (1489–1562)
3. Izabella (1491–?)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Henrik témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. Henrik (Calatayud, 1445. november 11./12.Castelló d'Empúries,[1] 1522. július 22. után), mellékneve: Szerencsés, spanyol: Enrique de Aragón y Pimentel, conocido como el Infante Fortuna, katalán: Enric II d'Aragó i de Pimentel, conegut per "Infant Fortuna", aragóniai királyi herceg, Sogorb (Segorbe) ura, grófja, majd hercege,[2] Empúries[3] grófja, Valencia és Katalónia helytartója. A Trastámara-ház aragóniai királyi ágának a tagja. Apja halála után jött a világra.

Élete

[szerkesztés]
Henrik herceg címere

Édesapja I. Henrik villenai herceg, I. Ferdinánd aragón király és Kasztíliai Eleonóra alburquerquei grófnő harmadszülött fia. Édesanyja Pimentel Beatrix, Benavente grófnője. Apja még azelőtt meghalt, hogy fiát láthatta volna, és ezért a kisfiút kortársai a Szerencsés jelzővel illették.

Első jegyese elsőfokú unokatestvére, Johanna kasztíliai infánsnő, IV. Henrik kasztíliai király és Portugáliai Johanna kasztíliai királyné lánya volt. 1474-ben váratlanul meghalt Johanna kasztíliai hercegnő apja, IV. Henrik, és miközben IV. Henrik húgát, Izabellát királlyá kiáltották ki rögtön, Johanna infánsnőt királynak ismerte el Burgos, León, Madrid, Toledo, Alcalá de Henares és Sevilla. Az ország két részre szakadt, és polgárháború kezdődött a két királynő hívei között. Szerencsés Henrik pedig visszalépett a házassági ajánlattól, miután 1475-ben a Cortes társuralkodónak ismerte el Izabella férjét, Aragóniai Ferdinándot, így Aragónia nyíltan Izabella mellé állt.

Gyermekei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A katalóniai település hivatalos elnevezése a katalán Castelló d'Empúries, spanyolul: Castellón de Ampurias.
  2. A valenciai település helyi katalán neve: Sogorb, spanyolul: Segorbe.
  3. A katalóniai település hivatalos elnevezése a katalán Empúries, spanyolul: Ampurias.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk

[szerkesztés]
Előző
I. (Aragóniai) Henrik
Sogorb hercege
1445 – 1522
Következő
I. (Aragóniai) Alfonz
Előző
I. (Aragóniai) Henrik
Empúries grófja
1436 – 1445
Következő
II. (Aragóniai) Alfonz