Ugrás a tartalomhoz

I. Mircea havasalföldi fejedelem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Mircea
Mircea
Havasalföldi fejedelem
Uralkodási ideje
1386. szeptember 23. – 1394 novembere
ElődjeI. Dan
UtódjaI. Vlad
Havasalföldi fejedelem
Uralkodási ideje
1397 januárja – 1418. január 31.
ElődjeI. Vlad
UtódjaI. Mihály
Életrajzi adatok
UralkodóházHouse of Basarab
Született1358
Curtea de Argeș
Elhunyt1418. január 31.
Curtea de Argeș
NyughelyeCozia kolostor
ÉdesapjaI. Radu
Édesanyjanem ismert a neve
Testvére(i)I. Dan havasalföldi fejedelem
HázastársaTolmay Mária
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mircea
Mircea témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Havasalföld térképe (1406)

I. Mircea vagy más néven Öreg Mircea (románul: Mircea cel Bătrân, fonetikusan:[ˈmirt͡ʃe̯a t͡ʃel bəˈtrɨn]), (1358 – 1418. január 31.[1]) havasalföldi fejedelem 1386. szeptember – 1394. november (?), 1397 január – 1418 január között.

Uralkodása, belpolitikája

[szerkesztés]

A történelmi források Havasalföld (Valachia) legjelentősebb uralkodójaként említik. Nevében az "öreg" jelentése, az akkori udvari szokások szerint a legelsőt – mármint az ilyen néven először trónon lévőt jelenti.

Öreg Mircea uralkodása alatt Havasalföld elérte mindenkori történelme alatti legszélesebb határvonalakat, északon az Olt folyó, délen a Duna, nyugaton a Vaskapu, míg keleten a Fekete-tenger határolta.

Uralkodása alatt megerősítette a gazdasági és adminisztrativ életet, ezüstérmeket veretett (melyek külföldön is forgalomba kerültek). Gazdasági előnyöket biztosított a litván és lengyel kereskedőknek. Megerősítette a régi erődítményeket, illetve újakat épített a Duna mentén, fejlesztette a hadsereget. 1388-ban megalapította a Cozia kolostort, később ide is temették el.

Külpolitikája

[szerkesztés]

Aktív külpolitikát folytatott. Uralkodása kezdetén szövetséget kötött I. Péter moldvai fejedelemmel. 1389-ben támogatta a balkáni szövetséget a törökökkel szemben, valamint ugyanebben az évben elfoglalta és országához csatolta Dobrudzsát, ezért miután a törökök győztek a rigómezei csatában, I. Bajazid oszmán szultán Havasalföld ellen fordult, 1394-ben egy 40 000 főnyi sereg élén átkelt a Dunán. Mircea nem merte vállalni a nyílt összecsapást, ezért inkább a felperzselt föld taktikáját alkalmazta, folyamatosan visszavonulva a Kárpátok fele. Október 10-én egy mocsaras területen sikerült győzelmet aratnia a török előhadak felett (Rovine-i csata), de nem sikerült döntő győzelmet kivívnia, így végül is egy Argeș folyó mellett megvívott csatát követően a Magyar Királyság területére menekült.

A törökök I. Vlad (a későbbi "Uzurpatorul", azaz "Trónbitorló") személyében saját bábjukat helyezték Havasalföld trónjára. Időközben Mircea Brassóban szövetséget kötött Zsigmond magyar királlyal, akivel együtt részt vett a magyar, francia, szerb, és egyéb európai csapatok által végrehajtott keresztes hadjáratában, amely a keresztes sereg katasztrofális vereségével végződött a nikápolyi ütközetben, de Mircea számára pozitív eredménnyel járt, mert sikerült visszaszereznie trónját.

A havasalföldi fejedelem ekkorra már igencsak megbecsült hadvezér volt, tekintettel az 1394-es csatákra, de hírnevét tovább erősítette 1397-ben és 1400-ban is, amikor erdélyi fosztogató körúton lévő török csapatokat győzött le.

A századfordulót követően Bajazid szultán újabb hadjáratra készült Havasalföld ellen, azonban 1402-ben vereséget szenvedett a Timur Lenk vezette mongol seregektől az ankarai csatában, ő maga pedig fogságba esett és nemsokára meghalt. Ezt követően a szultán négy fia között harcok kezdődtek a birodalom feletti uralomért. A harcokba Mircea is beleavatkozott, Muszát támogatva, aki rövid időre szultán is lett, de 1413-ban a szerbek által támogatott Mehmedtől vereséget szenvedett, ő maga életét vesztette és Mehmed lett az új szultán. A havasalföldi fejedelemnek rövid ellenségeskedés után sikerült megegyeznie a törökökkel. 1415-ben vállalta a haradzs fizetését:[2] az Oszmán Birodalom elismerte Havasalföld függetlenségét évi csekély 3000 aranyért cserébe. Azonban a törökök 1416-ban Mircea csapatait Szaloniki közelében szétverték, majd földúlták Havasalföldet, elfoglalták Turnu Măgurele és Gyurgyevó Duna-parti várait, s környékükből vilajetet szerveztek.[2]

Érdemes megemlíteni, hogy Mircea 1406-ban egész Ungrovalachia urának címezve magát fölsorolta az uralma alá került földeket: „a hegyen túli részeket”, a „tatár részeket”, Omlást, Fogarast, a szörényi bánságot, a Duna-völgy mindkét oldalát a Fekete-tengerig (Dobrudzsát).[2]

1418. január 31-én hunyt el természetes halálban, hátrahagyván országát fiára, I. Mihály fejedelemre.

Családja

[szerkesztés]

Felesége Mária volt, valószínűleg magyar származású nemesasszony, de egyes kutatók szerint a karintiai Cilly nemesi családból származott.[forrás?] Hat gyermeke volt:

Családfa

[szerkesztés]
Miklós Sándor
† 1364. XII. 16.
  		  Doamna Mária   ?   ?
         
     
  I. Radu
* 1330 k.
† 1383
  		  Doamna Calinichia  
     
   
I. Mircea
* 1358
† 1418. I. 31.
  		Doamna Mara
 OO   
                   
               Tolmay Máriától    Tolmay Máriától
I. Mihály
* ?
† 1420. VIII.-a
  		II. Dan
* ?
† 1427 tavasza
  		II. Vlad
* 1393
† 1447. XII.-e
  		I. Sándor
* 1397
† 1436. XII.-e
  		Anna
   ?
NN (leány)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 135. oldal
  2. ↑ a b c Magyar katolikus lexikon. Havasalföld (magyar nyelven). Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Kara. (Hozzáférés: 2011. július 18.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Dan 		Következő uralkodó:
I. Vlad
Előző uralkodó:
I. Vlad 		Következő uralkodó:
I. Mihály
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=I._Mircea_havasalföldi_fejedelem&oldid=24388710”