Hoportyó
| Hoportyó | |
 | |
| Magasság | 183 m |
| Hely | Nyírbogát külterülete |
| Elhelyezkedése | |
 Hoportyó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 45′ 21″, k. h. 22° 02′ 02″47.755833°N 22.033889°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 21″, k. h. 22° 02′ 02″47.755833°N 22.033889°E | |
Hoportyó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 | |
A Hoportyó (vagy Koportyok) a Tiszántúl és az Alföld második legmagasabb pontja (a barabási Kaszonyi-hegy[1] után) 183 méter tengerszint feletti magasságával, amely a Nyírségben, Nyírbogát területén található Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében. Felszíne erdős, így a kilátás korlátozott. Tetején egy háromszögelési alappont található „H.P. 1961.” felirattal. Legkönnyebben a kék háromszög turistajelzésen közelíthető meg, mely az Alföldi Kéktúra Nyírbogát-Istvántanya és Nyírlugos közti szakaszából ágazik ki.[2]
Kialakulása
[szerkesztés]Felszínének kialakulása a pliocén kor második felére tehető, amikor a Pannon-beltó e területről visszahúzódott. Feltöltődésében az Északkeleti-Kárpátokból és az Erdély felől lefutó folyók jelentős szerepet töltöttek be. Az élő és elhagyott medrek közötti, száraz felszíneket az újpleisztocén erősebb szélmozgásai mozgásba hozták, így futóhomokká alakították. A 19. századra a futóhomokot gyümölcsösökkel megkötötték, így megszilárdultak a buckák. Egy ilyen egykori parabolabucka a Hoportyó is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hortobágyi Nemzeti Park - Természetvédelem (magyar nyelven). www.hnp.hu. (Hozzáférés: 2022. április 15.)
- ↑ Térkép a turistautak.hu-n. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
Források
[szerkesztés]- Magyarország földrajza, Nyírség, pp. 163-165. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. ISBN 9631718778
