Ugrás a tartalomhoz

Hondo japán farkas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hondo japán farkas
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Kihalás ideje: 1905
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Család: Kutyafélék (Canidae)
Alcsalád: Valódi kutyaformák (Caninae)
Nemzetség: Kutyák (Canini)
Nem: Canis
Faj: C. lupus
Linnaeus, 1758
Alfaj: C. l. hodophilax
Tudományos név
Canis lupus hodophilax
(Temminck, 1839)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hondo japán farkas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hondo japán farkas témájú médiaállományokat és Hondo japán farkas témájú kategóriát.

A Hondo japán farkas, más néven honsúi farkas (Canis lupus hodophilax) a farkas (Canis lupus) eurázsiai kihalt alfaja. Japán nagy szigetei közül Honsú, Sikoku és Kjúsú szigetén élt. Kiirtása a 17. században kezdődött. Az utolsó egyedet 1905-ben ölték meg. Az alfajból jelenleg különböző tudományos intézményekben összesen 8 prémet vagy kitömött állatot őriznek. Egy kitömött állat található Hollandiában, három további Japánban és az 1905-ben megölt, utolsó példány a British Museumban.

Ez volt az egyik legkisebb farkasalfaj. Testmérete valószínűleg a kaliforniai szigeti szürkerókához (Urocyon littoralis) hasonlóan a szigeti életmód miatt csökkent le.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Latin neve (hodophilax) az ógörög hodos (út, ösvény) és a phylax (őrző) szavak összetételéből alakult, mely utal a japán népi hagyományra, miszerint a farkas az utazók védelmezője.

A mai kutya őse

[szerkesztés]

A legújabb kutatások szerint a "a honsúi farkas áll a legközelebbi rokonságban a mai kutyákkal, és közös ősük egy ősi kelet-ázsiai szürkefarkas-populáció lehet." [1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Tóth András: Ősi farkasok DNS-éből fejtették meg a kutyák eredetét. Qubit. (Hozzáférés: 2022. június 30.)