Ugrás a tartalomhoz

Hollósy István (jogász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollósy István
Született1853. szeptember 5.
Máramarossziget
Elhunyt1916. október 8. (63 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász
SablonWikidataSegítség

Gertenyesi Hollósy István (Máramarossziget, 1853. szeptember 5. – Dugoselo, 1916. október 8.) jogász, újságíró, főszolgabíró, városi tanácsos és helyettes polgármester.

Családja, iskolái

[szerkesztés]

Az erdélyi örmény Hollósy (Korbuly) és Mály család leszármazottja.[1] [2][3] Szülei Hollósy Simon és Mály Anna.

A gimnázium alsó osztályait szülőhelyén, a felsőbbeket Szatmárt és Pesten a piaristáknál végezte. A jogtudományt az egyetemen hallgatta; 1876-ban azonban az utolsó év befejezte előtt, boldogtalan szerelem miatt (kedvese meghalt), elhagyta és hazájában három évig elzárkozva a külvilágtól, remete életet élt; egyedül az irodalomban és tanulmányaiban keresett vigasztalást.

Életútja

[szerkesztés]

1878-ban a Máramarosi Tárogatót alapította, melynek iránya a galíciai zsidó bevándorlás és az uzsora elleni akció volt, a lap 1880 végén szűnt meg. 1885-ben a Közérdek c. lapot indította meg, mely a közigazgatást, az erdőpusztítást ostorozta és emiatt párbaja, sajtópere volt, de fölmentették. 1890-ben fejezte be félbenhagyott tanulmányait és ekkor tette le a jog- és államtudományokból a doktorátust. Máramarosszigeten városi tanácsos és később helyettes polgármester is lett. 1908. augusztus 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette a nála 15 évvel fiatalabb Klein Matildot, Klein Ármin és Kohn Róza leányát.[4]

Társadalmi, nevelési és közoktatási cikkeket írt a Máramarosba és a Máramarosi Lapokba.

Munkái

[szerkesztés]
  • Csaba trogoediája. Drámai költemény. Bpest, 1876. (Névtelenűl.)
  • A jövő költészetének reformja. M.-Sziget, 1877–78. Két füzet.
  • Bukovinai csángók hazatelepítése ügyében. M.-Sziget, 1881. (Különnyomat a Máramarosból.)
  • Eszmék a népnevelés kérdésében. M.-Sziget, 1883.
  • A magyar vámok és közigazgatás államosítása, M.-Sziget, 1894.
  • A dákokról. M.-Sziget, 1894.
  • Magyar nemzeti kultura. M.-Sziget, 1895.

Kéziratban: a Kortesvilág c. népszinműve és egy terjedelmes bölcseleti munkája: Eszmék az igaz, jó és szép harmoniájáról.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hollósy család
  2. Mály család
  3. Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
  4. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1119/1908. folyószáma alatt.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001.
  • Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000
  • Jog Jogi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap