Hochneukirchen-Gschaidt
| Hochneukirchen-Gschaidt | |||
 | |||
| Hochneunkirchen központja | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Bécsújhelyvidéki járás | ||
| Irányítószám | 2852 | ||
| Körzethívószám | 02648 | ||
| Forgalmi rendszám | WB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1633 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 769 m | ||
| Terület | 35,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 27′, k. h. 16° 12′47.450000°N 16.200000°EKoordináták: é. sz. 47° 27′, k. h. 16° 12′47.450000°N 16.200000°E | |||
| Hochneukirchen-Gschaidt weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hochneukirchen-Gschaidt témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hochneukirchen-Gschaidt osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 1642 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Hochneukirchen-Gschaidt a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Bucklige Welt dombság déli pereménél; Alsó-Ausztria, Burgenland és Stájerország tartományok találkozásánál. Legmagasabb pontja a 896 m-es Hutwisch. Az önkormányzat 12 településrészt és falut egyesít: Burgerschlag (34 lakos 2020-ban), Grametschlag (92), Gschaidt (110), Harmannsdorf (102), Hattmannsdorf (187), Hochneukirchen (453), Kirchschlagl (164), Loipersdorf (46), Maltern (124), Offenegg (156), Ulrichsdorf (64), Züggen (110). A kataszteri közösségek Gschaidt és Hochneukirchen.[2]
A környező önkormányzatok: északra Zöbern és Krumbach, északkeletre Bad Schönau és Kirchschlag in der Buckligen Welt, délkeletre Borostyánkő (Burgenland), délre Felsőlövő (Burgenland), nyugatra Schäffern (Stájerország).
Története
[szerkesztés]Hochneukirchent először 1295-ben említik egy oklevélben, melyben egy bizonyos Yban von Güssing grófot kötelezik, hogy 90 aranydukát fejében szolgáltassa vissza a kirschlagi uradalom birtokosának, Leuthold von Kuenringnek. A község többi falvát csak később említik írásos források.
A határvidéken fekvő település templomát megerődítették és a lakosság szükség esetén itt találhatott menedéket. A 15. század végén, amikor megkezdődtek a török betörések, a templomra egy lőrésekkel áttört felső emeletet húztak. A török háborúk elmúltával a 18. század elején Rákóczi kurucai fosztogatták a határmenti osztrák falvakat.
A 19. század közepéig Hochneukirchen a krumbachi, Gschaidt pedig a ziegersbergi uradalomhoz tartozott. 1854-ben megalakultak önálló községi önkormányzataik. Hochneukirchenben ekkor 122 házban 998-an laktak, Gschaidtban pedig 51 házban 395-en. 1895-ben megalakult az önkéntes tűzoltóegylet. A két község 1971-ben egyesült Hochneukirchen-Gschaidt néven, amelyet 1995-ben, első említésének 700. évfordulóján mezővárosi rangra emeltek.
Lakosság
[szerkesztés]A Hochneukirchen-Gschaidt-i önkormányzat területén 2020 januárjában 1642 fő élt. A lakosságszám 1991 óta csökkenő tendenciát mutat. 2018-ban az ittlakók 99,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,2% a régi (2004 előtti), 0,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 97,5%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a községben.
A népesség változása:
| 2016 | 1 627
|
| 2018 | 1 633
|
Látnivalók
[szerkesztés]
- a hochneukircheni Szt. Bertalan-plébániatemplom
- a gschaidti Mária Magdolna-plébániatemplom
- a malterni Szt. Móric-templom
- a Hutwisch-kilátó
- a willersdorfi-szurdok
Híres Hochneukirchen-Gschaidt-iak
[szerkesztés]- Wilhelm Beiglböck (1905–1963) emberkísérletekért elítélt náci orvos
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 32309 – Hochneukirchen-Gschaidt Statistik Austria
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hochneukirchen-Gschaidt című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
