Hettyey Aranka
| Hettyey Aranka | |
 | |
| Született | Stettner Aranka Irén 1877. március 9.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1953. február 2. (75 évesen)[3] Budapest VIII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Nadányi Emil (1929–1933) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (21/2-1-111)[4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hettyey Aranka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hettyey Aranka (Stettner Aranka; nemesi előnév: makkoshettei; asszonynév: Nadányi Emilné; Budapest, 1877. március 9.[5] – Budapest, Józsefváros, 1953. február 2.)[6] magyar drámai színésznő, akadémiai tanár, Zádor Stettner Tamás író, újságíró nővére.
Életpályája
[szerkesztés]Stettner Tamás váltótörvényszéki irodaigazgató és Zádor Sarolta lánya. Horváth Zoltán színészképző iskolájába járt az 1890-es évek második felében, majd Székesfehérvárra szerződött Dobó Sándor hívására, közben a Magyar Színházban is sikeresen szerepelt, innen útja a Vígszínházba vezetett. Később jeles vidéki színházakban lépett fel (Pozsony, Szeged, Kolozsvár). 1914-ben Kolozsvárról meghívta a Nemzeti Színház, ahol 1927-ben örökös taggá választották. 1923-tól 1941-ig a Színiakadémia drámai tanszékén tanított.
Egyénisége, megjelenése, erős modulációkra képes hangja a klasszikus darabok tragikus szerepeire tették alkalmassá,[7] bár modern darabokban is aratott sikert, főleg a Vígszínház úgynevezett szalondarabjaiban. 1935-ben visszavonult a nyilvános szerepléstől, s színinövendékei tanításának szentelte idejét, egy szerepre azonban még szerződtette a Művész Színház.
1953-ban hunyt el, a Farkasréti temetőben nyugszik.[8]
Magánélete
[szerkesztés]Első férje bervei Jónás Dezső földbirtokos volt, akivel 1917. augusztus 12-én Budapesten kötött házasságot.[9] Második férje Nadányi Emil újságíró, lapszerkesztő volt, akihez 1929. június 5-én Budapesten, a Józsefvárosban ment feleségül.[10]
Főbb szerepei
[szerkesztés]- Bornemisza Péter: Magyar Elektra – Elektra
- Katona József: Bánk Bán – Gertrudis
- William Shakespeare: Lear király – Goneril
- Madách Imre: Az ember tragédiája – Éva
- William Shakespeare: Macbeth – Lady Macbeth
- Friedrich Schiller: Stuart Mária – Erzsébet
- Jean Racine: Phaedra – Phaedra
- Csehov: Sirály – Irina
- Bartók Lajos: Mohács után – Perényiné
- Sík Sándor: István király – Gizella királyné
Filmjei
[szerkesztés]- Az isten fia és az ördög fia (1918)
- Júlia kisasszony (1919)
- Páris királya (1920) – A hercegnő
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 16.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 24.
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-Kálvin téri református keresztelési akv. 172/1877. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 272/1953. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Gyakran Jászai Mari utódaként emlegették.
- ↑ Sírja Farkasréti temető 21/2, N/A, 1, 111. 2002-től védett.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Jónás Dezsővel a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 313/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Nadányi Emillel a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 618/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. 1. köt. Budapest; Akadémiai Kiadó, 1981. Hettyey Aranka lásd 716-717. p. ISBN 963 05 2498 8
- Magyar Színházművészeti Lexikon
- Nemzeti sírkert
- Hettyey Aranka az Internet Movie Database oldalán (angolul)
