Ugrás a tartalomhoz

Hellenisztikus civilizáció

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője

A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak. A gazdasági fejlődés az Égei-tengertől kiterjedt az Indiai-óceáni területekre. A gazdaság központja Görögországtól keletre tolódott.

Történelem

[szerkesztés]

Nagy Sándor birodalma

[szerkesztés]

I. e. 334-ben Nagy Sándor egy 35 000 fős makedón-görög sereg élén elindult Perzsia meghódítására. Az i. e. 331-i gaugamélai csata után III. Dareiosz már nem tudja tartani tovább birodalmát. Nagy Sándor birodalma (Hellenisztikus Birodalom) az Industól a Dunáig, a Kaszpi-tengertől a Nílus torkolatáig terjedt.

Egyiptomban megalapította Alexandriát, a róla elnevezett 60 város legnagyobbikát. Birodalmát új úthálózattal és katonai támaszpontokkal erősítette meg. Hivatalossá tette a görög nyelvet, új pénzt vezetett be.

Ezt az más-más vallású, és más-más fejlettségű térségben kialakult új államot főként a hadsereg tartotta össze. Alexandrosz próbálta egyben tartani, azonban görög-makedón vezetőinek nem tetszett, perzsa és keleti szertartásokban való részvétele. Az uralkodó próbálta fenntartani uralmát, keleten despotává vált.

Szorgalmazta a makedón katonák perzsa nőkkel való házasságkötését. Ő maga a szúzai menyegzőn a legyőzött perzsa király, III. Dareiosz lányát feleségül vette és így felvette a perzsa királyi címet. Esküvőjén a katonái közül 10 000-et házasított össze perzsa leányokkal. Ily módon természetesen nem lehetett egybegyúrni a más-más kultúrájú népeket, de a keleti és görög műveltség ötvöződéséből a következő évszázadokban jelentős fejlődés bontakozott ki.

I. e. 323-ban Karthágó és Szicília meghódítására készülve 33 évesen maláriában halt meg.

A hellenisztikus államok kialakulása

[szerkesztés]

A fejlődő birodalmat váratlanul érte az uralkodó halála. A birodalom vezetését a hadvezérek (diadokhoszok) akarták megszerezni, akik háta mögött hadsereg állt. Hosszú és véres küzdelem kezdődött, melyek során a birodalom több részre szakadt. Három nagy állam alakult ki: Makedóniát Antigonosz uralta, Ázsiát Szeleukosz, Egyiptomot pedig Ptolemaiosz.

Diadokhoszok
  Kasszandrosz királysága
  Lüszimakhosz királysága
  I. Ptolemaiosz Szótér királysága
Egyéb

Ptolemaidák

[szerkesztés]

Ptolemaiosz megszilárdította a hatalmat Egyiptomban beleértve Líbiát és Palesztinát. Utódait, a Ptolemaidákat (Ptolemaioszok) tisztelték a fáraók leszármazottaiként Egyiptomban.

Szeleukidák

[szerkesztés]

A legnagyobb területet a Szeleukidák birtokolták. Ez az állam Mezopotámián át Indiáig húzódott. Ezt a hatalmas területet nem tudták az egész korszakon át egyben tartani. Befolyásoló tény volt, hogy sok fejlett város helyezkedett el a területükön, először a keleti részeken szakadoztak le térségek, majd az egész állam darabjaira hullott.

Antigonidák

[szerkesztés]

A harmadik nagyobb egység az Antigonidák vezetésével jött létre Európában. Először görög térségek váltak le. (Kelet fejlődésnek indult, így a görög föld elvesztette politikai jelentőségét is.)

Gazdaság és társadalom

[szerkesztés]

A gazdasági fejlődés az Égei-tengertől kiterjedt az Indiai-óceáni területekre. A gazdaság központja Görögországtól keletre tolódott. A kis-ázsiai államok is bekapcsolódtak a kereskedelembe.

A keleti és görög kultúra összeolvadása jelentős gazdasági fellendülést eredményezett. Fejlődésnek indult a mezőgazdasági technika: öntözés, trágyázás, állattenyésztés, gyümölcsök és vetésforgó meghonosítása (nem maradt föld kihasználatlanul).

A fejlődés elsősorban a görög telepesek által lakott városokban indult el. Több százezer lakosú városok jöttek létre és lettek az ipar, kereskedelem és a kultúra központjai. Például: Alexandria, Pergamon, Palmüra stb.

A rabszolgatartó nagyüzemi gazdálkodás ugyanakkor visszaszorította a kisárutermelést, így a parasztok, kézművesek, kiskereskedők elszegényedtek. Görögországban is megszűnt a demokrácia, a lakosok már nem a poliszok szabad állampolgárai, hanem egyeduralkodók alattvalói voltak. Az új államok az ókori Kelet királyságaihoz hasonlóan despotikussá váltak.

Kultúra

[szerkesztés]
Kelta vezér és felesége. Pergamoni hellenisztikus művészet

A hellenisztikus államok a görög kultúrákat összekapcsolták a keletivel. Az ismeretlen meghódításához, az új kereskedelmi kapcsolatokhoz, gazdasági, földrajzi, csillagászati és történelmi ismeretekre volt szükség. Így az eddig csak véletlenül irányított tudomány helyére az egzakt, tudatos kutatás lépett.

A tudomány és kultúra pártolói már nem a poliszdemokráciák, hanem a királyi udvarok lettek. A kor kulturális központja a Nagy Sándor alapította Alexandria volt. Itt jött létre a világ első tudományos központja és intézményrendszere az alexandriai Muszeionban és az alexandriai könyvtárban.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]