Havasi cincér

Havasi cincér
	Havasi cincér Ausztriában
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Mindenevő bogarak (Polyphaga);
Alrendág:	Cucujiformia;
Öregcsalád:	Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea);
Család:	Cincérfélék (Cerambycidae);
Alcsalád:	Hőscincérformák (Cerambycinae);
Nem:	Rosalia; Audinet-Serville, 1833
Faj:	R. alpina;
Tudományos név
	Rosalia alpina; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Cerambyx alpinus Linnaeus, 1758;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Havasi cincér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi cincér témájú médiaállományokat és Havasi cincér témájú kategóriát.

A havasi cincér (Rosalia alpina) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.

2019-ben Magyarországon az „Év rovara”.^[1]

Előfordulása

A havasi cincér előfordulási területe az Ibériai-félszigettől egészen a Kaukázus hegységig tart. Közép-Európában már sok helyütt kipusztult. Rendszeresen előfordul még Magyarországon és Dél-Európában valamint Szlovákia keleti részén. Ritka és védett faj. Élete az idős fákhoz kötött.

Magyarországon elsősorban a Dunántúli-középhegység, a Mecsek, illetve a Dunántúli-dombság bükköseiben is találkozhatunk vele. Az Északi-középhegység egyes részein is gyakori.

Megjelenése

A havasi cincér 1,5-3,8 centiméter hosszú. Európa egyik legszebb bogara. Sűrű, kék vagy kékesszürke szőrzete és a szárnyfedőkön, valamint az előháton látható bársonyfekete rajzolata alapján összetéveszthetetlen. A hím csápja hosszabb, mint a teste, a nőstényé körülbelül testhosszúságú. A csápok ízeinek végét fekete szőrkoszorú övezi.

Életmódja

A havasi cincér dombságok és középhegységek öreg lomberdeiben található meg (nevével ellentétben tehát nem a "havasok" lakója). Közép-Európában bükkön él, délen kőrisen, dión és gyertyánon is.

Szaporodása

A nőstény elhalt, de napsütötte bükktörzsek meglazult kérge alá rakja petéit. A lárvák több év múlva néhány centiméter mélyen a törzs felszíne alatt bábozódnak be. Az imágók júniustól szeptemberig láthatók bükkfarakásokon, elhalt bükkfákon. A hímek a nappali forróságban különösen aktívak, és hevesen védelmezik a területüket. Ilyenkor repülnek is. A nőstények kevésbé mozgékonyak. Az imágók zavarás esetén (pl. megfogásukkor) cirpelő hangot adnak ki úgy, hogy az előtor és a középtor egymást átfedő recézett felületeit összedörzsölik.

Egyéb

A havasi cincér a Duna–Ipoly Nemzeti Park címerállata.

Jegyzetek

↑ Az év rovara 2019 (Magyar Rovartani Társaság)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
Merkl Ottó, Vig Károly: Bogarak a pannon régióban. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, B. K. L. Kiadó, Magyar Természettudományi Múzeum, Szombathely, 494 pp., 2009.
Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6

További információk

havasi cincér - Rosalia alpina (Linnaeus, 1758). izeltlabuak.hu . (Hozzáférés: 2018. október 30.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Az év rovara 2019 (Magyar Rovartani Társaság)

[1]