Ugrás a tartalomhoz

Hamar Kálmán (történész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hamar Kálmán
Született1928. október 12.
nem ismert
Elhunyt1989. június 11. (60 évesen)
nem ismert
Állampolgárságacsehszlovák
Foglalkozásatörténész
SablonWikidataSegítség

Hamar Kálmán (1928. október 12.? – 1989. június 11.?) szlovákiai magyar történész.

Élete

[szerkesztés]

Előbb Magyarországon tanult, majd 1950-ben sok társával együtt hazatért.[1]

A pozsonyi Szlovákiai Pedagógiai könyvkiadó (tankönyvkiadó) magyar szerkesztőségének vezetője.[2]

A pozsonyi pedagógiai főiskolán, illetve 1960-1963 között a nyitrai magyar pedagógusképzésben magyar nyelven oktatott.[3] A pozsonyi Közgazdasági Főiskola Marx-Lenin Intézetének tanára.[4]

A Csemadok pozsonyi városi bizottságának előbb tagja,[5] majd elnöke.[6] 1970-től a Csehszlovákiai Magyar Történelmi Társulat első elnöke.[7]

Elsősorban a korban fontosnak vélt munkásmozgalmi témákkal foglalkozott,[8] de kutatásaiban levéltári forrásokra is támaszkodott.[9] Ennek esetleges elmulasztásáért is érte kritika.[10] Többek között a Hétben, az Irodalmi Szemlében, a Szocialista Nevelésben és az Új Szóban jelentek meg cikkei.

A lamacsi urnatemetőben nyugszik.[11]

Művei

[szerkesztés]
  • 1959 A csehszlovákiai magyar tankönyvkiadás feladatai. Új Szó 1959. november 3., 5.
  • 1959 František Palacký, a tudományos cseh történetírás megteremtője. Szocialista Nevelés 4/3, 62-63.
  • 1959 Megemlékezés a Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójáról. Szocialista Nevelés 4/4, 93-94.
  • 1969 A Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi jelentősége. A Hét 14/34, 9 (1969. augusztus 24.)
  • 1970 A Nyitra-vidéki sajtó 1919-ben. Irodalmi Szemle 1970/13, 622-626.
  • 1971 A marxista baloldal fejlődése és harcai Nyitrán. Irodalmi Szemle 1971/4, 289—292.
  • 1971 A Barsmegyei Népszava és a Garam-vidéki lapok 1919-ben, valamint a lévai direktórium tevékenysége. Irodalmi Szemle 1971/10, 915-922.
  • 1971 A Párizsi Kommün 100. évfordulójára. A Hét 16/11, 16-17.
  • 1972 Adalék az 1919. május 1-i komáromi felkelés történetéhez. Irodalmi Szemle 15/5, 404-408.
  • 1973 A Szlovák Tanácsköztársaság nemzetközi jellege. Irodalmi Szemle 1973/7.
  • 1974 Dózsa alakja a szlovák irodalomban. Irodalmi Szemle 1974/4, 334-339.
  • 1975 Lukács György: Történelem és osztálytudat. A Hét 1975/20, 21.
  • 1975 Haladó hagyományaink szellemében. A Hét 1975/16, 11.
  • 1976 A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918-1919-ben. Irodalmi Szemle XIX/4, 331-342.
  • 1978 Szabad népek szabad hazája. A Hét 1978/18, 16-17.
  • 1980 A kommunisták együttműködése Nyitra vidékén. Irodalmi Szemle 1980/9, 824-826.
  • 1983 Hozzászólás. Irodalmi Szemle 1983/1, 89-90.

Források

[szerkesztés]
  1. Mészáros Sándor: Egy gyermek vallomása. In: Magyar Jeremiád, 111.
  2. Új Szó 1959. november 3., 5; 1960. január 16., 7.
  3. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2007/1, 173.
  4. A Hét 16/18, 3 (1971. május 7.) Vö. február 5. és 21., március 26., május 28.
  5. Új Szó 1970. április 25., 2.
  6. A Hét 21/2, 4 (1976. január 13.)
  7. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2009/2, 103-104.
  8. A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig; Vö. Új Szó, 1972. június 3., 5.
  9. Bese László 2016: Az 1919-es komáromi csata emlékezetének változásai. In: Multietnikus világok Közép-Európában, 1867-1944. 145.
  10. Fogarassy László 1983: Helyreigazító nyilatkozat. Irodalmi Szemle 1983/3, 288.
  11. cintoriny.sk