Ugrás a tartalomhoz

H. Rider Haggard

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
H. Rider Haggard
Született1856. június 22.[1][2][3][4][5]
Bradenham
Elhunyt1925. május 14. (68 évesen)[6][1][2][3][4]
London[6]
Állampolgárságabrit
HázastársaMariana Louisa Margitson (1880. augusztus 11. – nem ismert)[7][8]
Gyermekei
  • Lilias Rider Haggard
  • Arthur John Rider Haggard
  • Agnes Angela Rider Haggard
  • Sybil Dorothy Rider Haggard
SzüleiElla Doveton
William Meybohm Rider Haggard
Foglalkozása
IskoláiIpswich School
Kitüntetései
SírhelyeChurch of St Mary, Ditchingham[9]
H. Rider Haggard aláírása
H. Rider Haggard aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz H. Rider Haggard témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
She, a history of adventure c. művének címlapja

H. Rider Haggard (Bradenham, Norfolk, 1856. június 22. – London, 1925. május 14.) angol regényíró.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

William Meybohm Rider Haggard ügyvéd és Ella Doveton fiaként született, tanulmányait Ipswichben végezte. Felváltva Kensingtonban és Bungayban élt, 1875 és 1882 között Anglia afrikai gyarmatain tartózkodott.

Első műve: Cetywayo and his White Neighbours (London, 1882) volt, melyre 1884-ben Dawn című regénye következett. Nevezetessé King Solomon's Mines (1886) című műve tette. Egyéb regényei: She, a History of Adventure (1887; magyarul „Ayesha” címen jelent meg), The Witch's Head (1885); Cleopatra (1889); Eric Brighteyes (1891); Nada, the Lily (1892); Montezuma's Daughter (1893) stb.

Művei magyar kiadása

[szerkesztés]

1919-ig

[szerkesztés]
  • Ő. Regény, 1–2.; ford. Csepreghyné-Rákosi Ida; Singer-Wolfner, Bp., 1888 (Egyetemes Regénytár IV.)
  • Kleopátra, Egyiptom asszonya. Regény. 1–2.; ford. Fái J. Béla; Pallas, Bp., 1889 (Pallas Könyvtár)
  • Cleopatra. A királyi vérből származó egyiptomi Harmachis bukásának és bosszújának sajátkezűleg feljegyzett története; ford. Laky Géza; Dick, Bp., 1889 (Külföldi Nagy Írók)
  • Az ősök kincse. Regény, 1–3.; ford. Cserhalmi H. Irén; Athenaeum, Bp., 1896 (Az Athenaeum Olvasótára)
  • Salamon király kincse, 1–2.; ford. Fái J. Béla; Singer-Wolfner, Bp., 1896 (Egyetemes Regénytár XI.)
  • Ismeretlen ország. Regény, 1–2.; ford. Lándor Tivadar; Singer-Wolfner, Bp., 1898 (Egyetemes Regénytár XIII.)
  • Náda, a liljom. Regény két kötetben, 1–2.; Athenaeum, Bp., 1899 (A Magyar és Világirodalom Kincsestára)
  • A hamis próféta. Regény; Pallas, Bp., 1900 (Révai-féle Salon-könyvtár)
  • Szép Ilonka. Regény; Érdekes Könyvtár, Bp., 1900 k.
  • A hamis próféta. Regény; Pallas, Bp., 1900
  • Lizbet. Regény; ford. Csepreghy Ferencné; Budapesti Hírlap, Bp., 1902
  • Beatrice. Regény, 1–2.; ford. Zempléni P. Gyuláné; Singer-Wolfner, Bp., 1904 (Egyetemes Regénytár XIX.)
  • A boszorkányfej. Regény, 1–2.; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó, Bp., 1907
  • Wingfield Tamás; Budapesti Hírlap Újságvállalata, Bp., 1908 (Világirodalom Gyöngyei)
  • A kereszt diadala. A keresztyének legyőzik a vörösbőrűek országát. Wingfield Tamás csodás története; Magyar Hírlap Ny., Cleveland, 1908
  • Hajnalcsillag. Regény, 1–2.; ford. Pantl Kálmán; Singer-Wolfner, Bp., 1911
  • Ismeretlen ország. Regény. 1–2.; ford. Lándor Tivadar; Singer-Wolfner, Bp., 1911 (Egyetemes Regénytár XIII.)
  • Ayesha visszatér. Regény, 1–2. köt.; ford. Esty Jánosné; Singer-Wolfner, Bp., 1914 (Egyetemes Regénytár XXXI.)

1920–1944

[szerkesztés]
  • Jess. Regény; ford. Balla Mihály; Athenaeum, Bp., 1920 (Athenaeum Könyvtár)
  • A sárga isten; ford. Turchányi Tihamér; Athenaeum, Bp., 1921 (Athenaeum Könyvtár)
  • A vörös Éva. Regény; ford. Turchányi Tihamér; Athenaeum, Bp., 1921
  • A gyöngyhajadon; ford. Bartos Zoltán; Genius, Bp., 1922 (A Regényírás Művészei)
  • A varázsló; ford. Finály István; Studium, Bp., 1923
  • A páviánnő. Regény; ford. Tábori Kornél; Singer-Wolfner, Bp., 1925 (Milliók Könyve)
  • Az elefántcsont gyermek. Afrikai regény; Légrády Ny., Bp., 1925
  • Az eleven végrendelet. Regény; Légrády, Bp., 1925
  • A tudás leánya. Az Ő életének története; ford. ifj. Kendi Finály István; Singer-Wolfner, Bp., 1926
  • Heu-heu. Afrikai regény; ford. Vécsey Leó; Légrády, Bp., 1926
    • (Az éjszakábanlátó címen is)
  • A vándor nyaklánca. Regény; ford. Margittai Szaniszlóné; Légrády, Bp., 1928 (Pesti Hírlap-könyvek 2.)
  • A szép Ilonka. Regény; Színes Regénytár Kiadóvállalat, Újpest, 1929 (Színes Regénytár)
  • A két d’Arcy; ford. Früchtl Ede; Szent István Társulat, Bp., 1930
  • A nap szüze; ford. Torday György; Nova, Bp., 1936 (A Nova Kalandos Regényei)
  • Az éjszakábanlátó. Regény; ford. Vécsey Leó; Kaland, Bp., 1942
    • (Heu-Heu címen is)

1945–

[szerkesztés]
  • Salamon király kincse; ford. F. Nagy Piroska; Móra, Bp., 1983 (Delfin Könyvek)
  • Ayesha; ford. Csepreghyné Rákosi Ida, szöveggond. Hegybíró Éva; Maecenas, Bp., 1988
  • Salamon király kincse; szöveg Cs. Horváth Tibor, rajz Zórád Ernő, szerk. Bayer Antal; Nero Blanco Comix, Bp., 2015 (Zórád Ernő Képregényei)

Források

[szerkesztés]


Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a H. Rider Haggard című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Хаггард Генри Райдер, 2015. szeptember 28.
  7. ↑ p64836.htm#i648360, 2020. augusztus 7.
  8. ↑ inferred from timeline of events
  9. ↑ Find a Grave (angol nyelven)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H._Rider_Haggard&oldid=26850967”