Hólyagmoszat

Hólyagmoszat
	Hólyagmoszatok a dél-angliai Wight-sziget tengerpartjainál
Rendszertani besorolás
Domén:	Eukarióták (Eukaryota);
Csoport:	Sar;
Törzs:	Sárgásmoszatok (Stramenopila);
Altörzs:	Phaeista;
Altörzság:	Limnista;
Főosztály:	Fucistia;
Osztály:	Barnamoszatok (Phaeophyceae);
Rend:	Fucales;
Család:	Fucaceae;
Nemzetség:	Fucus;
Faj:	F. vesiculosus;
Tudományos név
	Fucus vesiculosus; Linnaeus, 1753
Szinonimák
Szinonimák
	Fucus axillaris f. balticus (C.Agardh) Kjellman, 1880; Fucus axillaris var. subecostatus J.Agardh, 1868; Fucus balticus C.Agardh, 1814; Fucus divaricatus Linnaeus, 1753; Fucus excisus Forsskål, 1775; Fucus inflatus Linnaeus, 1753; Fucus mytili Nienburg, 1932; Fucus vesiculosus f. abbreviatus Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. acutus Lyngbye, 1819; Fucus vesiculosus f. angustifolius (C.Agardh) Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. angustifrons (Gobi) Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. angustifrons Gobi, 1878; Fucus vesiculosus f. balticus (C.Agardh) Dannenberg, 1927; Fucus vesiculosus f. balticus Levring, 1940; Fucus vesiculosus f. crispus Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. elongatus Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. filiformis (C.Agardh) Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. flabellatus Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. fluviatilis Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. lanceolatus Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. latus Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. limicola F.S.Collins, 1906; Fucus vesiculosus f. nanus (C.Agardh) Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. plicatus Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. pseudoceranoides (Areschoug) Kleen, 1874; Fucus vesiculosus f. racemosus Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. robustus Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. sphaerocarpus (J.Agardh) Kleen, 1874; Fucus vesiculosus f. subecostatus (C.Agardh) Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. subfusiformis Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. subglobosus Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. tenuis Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. terminalis Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. turgidus (Kjellman) Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. turgidus Kjellman, 1883; Fucus vesiculosus f. vadorum (Areschoug) Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus f. vadorum (Areschoug) Kleen, 1874; Fucus vesiculosus subsp. pseudoceranoides Areschoug, 1868; Fucus vesiculosus var. aestuarii Lami, 1938; Fucus vesiculosus var. alternans C.Agardh, 1820; Fucus vesiculosus var. angustifolius C.Agardh, 1817; Fucus vesiculosus var. balticus (C.Agardh) Areschoug, 1847; Fucus vesiculosus var. ceratiformis Wahlenberg, 1826; Fucus vesiculosus var. chondriformis J.Agardh, 1836; Fucus vesiculosus var. divaricatus (Linnaeus) Goodenough & Woodward, 1797; Fucus vesiculosus var. filiformis C.Agardh, 1819; Fucus vesiculosus var. grandifrons C.Agardh, 1821; Fucus vesiculosus var. laterifructus Greville, 1828; Fucus vesiculosus var. nanus C.Agardh, 1817; Fucus vesiculosus var. rigidus Wahlenberg, 1812; Fucus vesiculosus var. rotundatus Kjellman, 1890; Fucus vesiculosus var. sphaerocarpus J.Agardh, 1872; Fucus vesiculosus var. spiralis Farlow, 1881; Fucus vesiculosus var. subecostatus C.Agardh, 1817; Halidrys vesiculosus (Linnaeus) Stackhouse, 1809; Virsodes vesiculosum (Linnaeus) Kuntze;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hólyagmoszat témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hólyagmoszat témájú médiaállományokat és Hólyagmoszat témájú kategóriát.

A hólyagmoszat (Fucus vesiculosus) a Sar szupercsoport és a sárgásmoszatok (Stramenopila) törzsének egyik faja.

A Fucus nemzetség típusfaja.

Előfordulása

A Brit-szigetek partjain, a hólyagmoszat a legelterjedtebb algaféle.^[1] Ez a barnamoszat még megtalálható Európa atlanti-óceáni partjain, Oroszország északi részén, a Balti-tengerben, Grönlandon, az Azori- és Kanári-, Madeira-szigeteken és Marokkó partján.^[2]^[3] Észak-Amerika keleti partjain is fellelhető, az Ellesmere-szigettöl és a Hudson-öböltől egészen Észak-Karolináig.^[4]

Alakjai, változatai

Fucus vesiculosus f. gracillimus F.S.Collins, 1900
Fucus vesiculosus f. mytili (Nienburg) Nienhuis, 1970
Fucus vesiculosus var. compressus Kjellman, 1890
Fucus vesiculosus var. foliaceus
Fucus vesiculosus var. linearis (Hudson) Kützing, 1849
Fucus vesiculosus var. vadorum Areschoug, 1868
Fucus vesiculosus var. volubilis Goodenough & Woodward, 1797

Megjelenése

A moszat nyúlványain, jól kiemelkedő, majdnem teljesen gömb alakú hólyagok vannak. A fiatal példányoknak hiányozhat a hólyagja. A nyúlványok sima szélűek és párosan nőnek. A faj könnyen összetéveszthető a Fucus spiralisszal, amellyel keveredik is.^[5]

Életmódja

A hólyagmoszat a védett árapálytérséget kedveli.^[4] A nyílt helyeken nem telepszik meg, mivel ott könnyen megsérül és elveszti hólyagjait.^[6] Ezt az algát néhány állat igen kedveli, mivel búvóhelyet és táplálékot biztosít számukra. Ilyenek például: a Spirorbis spirorbis (mészcsőféreg), a Idotea-fajok (növényevő ászkarákok) és a Littorina-csigák. A Littorina obtusata^[5] és a közönséges particsiga (Littorina littorea) nagy hólyagmoszat fogyasztók, emiatt az alga phlorotannint termel, támadói ellen.^[7]

Szaporodása

A hólyagmoszat nem egynemű lény, hanem a különböző nemeket más-más példány képviseli. Az ivarsejteket a csendes tengervízbe bocsátják ki a moszatok. A petesejtek külső megtermékenyítéssel termékenyülnek meg.^[5] A Maine partjain végzett kutatások szerint, a megtermékenyítés 100 százalékos, úgy a védett helyeken, mint a nyíltabb helyeken is.^[5]^[8]

Képek

Egyéb algák társaságában
A Littorina obtusata támadása alatt
A hólyagok a nyúlványokon nőnek

Jegyzetek

↑ F. G. Hardy & M. D. Guiry. A Check-list and Atlas of the Seaweeds of Britain and Ireland [archivált változat]. London: British Phycological Society (2003). ISBN 0-9527115-1-6. Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 20. [archiválás ideje: 2011. július 25.]
↑ M. D. Guiry & Wendy Guiry: Fucus vesiculosus Linnaeus. AlgaeBase. National University of Ireland, Galway, 2007. január 12. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
↑ Charlotta A. Nygård & Matthew J. Dring (2008). „Influence of salinity, temperature, dissolved inorganic carbon and nutrient concentration on the photosynthesis and growth of Fucus vesiculosus from the Baltic an Irish Seas”. European Journal of Phycology 43 (3), 253–262. o. DOI:10.1080/09670260802172627.
↑ ^a ^b W. R. Taylor. Marine Algae of the Northeastern Coast of North America. University of Michigan, Ann Arbor (1957). ISBN 0-472-04904-6
↑ ^a ^b ^c ^d Marine Life Information Network. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 13.)
↑ C. S. Lobban & P. J. Harrison. Seaweed Ecology and Physiology. Cambridge University Press, Cambridge (1994). ISBN 0-521-40897-0
↑ J. A. Geiselman & O. J. McConnell (1981). „Polyphenols in brown algae Fucus vesiculosus and Ascophyllum nodosum: chemical defenses against the marine herbivorous snail, Littorina littorea”. Journal of Chemical Ecology 7 (6), 1115–1133. o. DOI:10.1007/BF00987632.
↑ E. A. Serrao, G. Pearson, L. Kautsky & S. H. Brawley (1996). „Successful external fertilization in turbulent environments”. Proceedings of the National Academy of Sciences 93 (11), 5286–5290. o. DOI:10.1073/pnas.93.11.5286. PMID 11607682. PMC 39237.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fucus vesiculosus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Fucus vesiculosus Linnaeus, 1753 WoRMS
Linnaeus, C. (1753). Species plantarum, exhibentes plantas rite cognitas ad genera relatas cum differentiis specificis, nominibus trivialibus, synonymis selectis, locis natalibus, secundum systema sexuale digestas. Stockholm., available online at http://dx.doi.org/10.5962/bhl.title.59734

További információk

F. Bunker: Fucus vesiculosus Linnaeus Le Jolis. British Isles Seaweed Images. [2012. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)
M. D. Guiry: Fucus vesiculosus Linnaeus. North Atlantic Seaweeds. [2010. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)
Bladder wrack (Fucus vesiculosus). ARKive. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 20.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] F. G. Hardy & M. D. Guiry. A Check-list and Atlas of the Seaweeds of Britain and Ireland [archivált változat]. London: British Phycological Society (2003). ISBN 0-9527115-1-6. Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 20. [archiválás ideje: 2011. július 25.]

[2] M. D. Guiry & Wendy Guiry: Fucus vesiculosus Linnaeus. AlgaeBase. National University of Ireland, Galway, 2007. január 12. (Hozzáférés: 2012. április 22.)

[Nygård_08-3] Charlotta A. Nygård & Matthew J. Dring (2008). „Influence of salinity, temperature, dissolved inorganic carbon and nutrient concentration on the photosynthesis and growth of Fucus vesiculosus from the Baltic an Irish Seas”. European Journal of Phycology 43 (3), 253–262. o. DOI:10.1080/09670260802172627.

[Taylor_57-4] W. R. Taylor. Marine Algae of the Northeastern Coast of North America. University of Michigan, Ann Arbor (1957). ISBN 0-472-04904-6

[MarLIN-5] Marine Life Information Network. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 13.)

[6] C. S. Lobban & P. J. Harrison. Seaweed Ecology and Physiology. Cambridge University Press, Cambridge (1994). ISBN 0-521-40897-0

[7] J. A. Geiselman & O. J. McConnell (1981). „Polyphenols in brown algae Fucus vesiculosus and Ascophyllum nodosum: chemical defenses against the marine herbivorous snail, Littorina littorea”. Journal of Chemical Ecology 7 (6), 1115–1133. o. DOI:10.1007/BF00987632.

[8] E. A. Serrao, G. Pearson, L. Kautsky & S. H. Brawley (1996). „Successful external fertilization in turbulent environments”. Proceedings of the National Academy of Sciences 93 (11), 5286–5290. o. DOI:10.1073/pnas.93.11.5286. PMID 11607682. PMC 39237.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]