Gornja Višnjica
| Gornja Višnjica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Varasd |
| Község | Lepoglava |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Marijan Škvarić |
| Irányítószám | 42255 |
| Körzethívószám | +385 042 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 248 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 102,56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 326 m |
| Terület | 3,12 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 17′ 31″, k. h. 15° 59′ 53″46.292000°N 15.998000°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 31″, k. h. 15° 59′ 53″46.292000°N 15.998000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Višnjica falu Horvátországban Varasd megyében. Közigazgatásilag Lepoglavához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Varasdtól 26 km-re nyugatra, községközpontjától 10 km-re északra a Ravna gora északi lábánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már mintegy 80000 évvel ezelőtt, a kőkorszakban is éltek emberek. Ezt igazolják az itt talált kő- és csonteszközök, cserépmaradványok. A fém használati tárgyak tanúsítják, hogy a terület a bronzkorban, majd a vaskorban is folyamatosan lakott volt. Mintegy 5000 éve a rézkor és a korai bronzkor idején a Retz-Gajary kultúra virágzott itt, melynek egyedülállóan gazdagon díszített finoman megmunkált kerámiái nagy számban kerültek elő a környéken.
Gornja Višnjica első írásos említése 1417-ben a zágrábi püspökség oklevelében történt, melyben nevét a trakostyáni uradalomhoz tartozó falvak között sorolják fel. Ezt követően 1483-ban a zágrábi káptalan tizedjegyzékében szerepel. 1456-ig a család kihalásáig, a Cilleiek birtoka. Ezután Vitovec János horvát báné, majd Corvin Jánosé lett, aki Gyulay Jánosnak adta. A Gyulayak három nemzedéken át birtokolták, de 1566-ban kihaltak és a birtok a császárra szállt. I. Miksa császár szolgálataiért Draskovich György horvát bánnak adományozta. A Draskovichok a birtokot ezután még 370 évig megtartották. Az 1598-as összeírás szerint "Inferiro Wysnicza", azaz a mai Gornja Višnjica 5 adózó háztartással rendelkezett. A falunak 1857-ben 252, 1910-ben 383 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járáshoz tartozott. 2001-ben 88 háza és 320 lakosa volt.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.